„Az elmúlt három évben a hazai megtakarítók befektetési alapokban elhelyezett vagyona közel megduplázódott. A növekedésben a K&H Alapkezelő is aktívan kivette részét, hiszen a K&H befektetési alapokban kezelt megtakarítások összege idén átlépte az 1000 milliárd forintot.” – tájékoztatott Zobor Zsuzsanna, a K&H Alapkezelő vezérigazgatója a mai sajtótájékoztatón.
2015-re a befektetési alapokban kezelt összeg meghaladta az 5500 milliárd forintot, augusztus végén a Bamosz-tagok 5643 milliárd forintot kezeltek befektetési alapokban.
„Az alapok vagyonának növekedése a Magyar Nemzeti Bank alapkamat-csökkentésével párhuzamosan zajlott, látszik tehát, hogy a megtakarítók a magasabb hozam reményében az alapokat részesítették előnyben a bankbetétek helyett” – mutatott rá Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója.
A megtakarítók preferenciáinak változásának az abszolút hozamú alapok és a vegyes alapok a legnagyobb nyertesei. Emellett pedig az is megfigyelhető, hogy a megtakarítók egyre több szolgáltatást – ezek a tőkevédelem, az adóoptimalizálás és az eszközallokáció – várnak a pénzintézetektől.
Az alapok arányának változásában egyfajta minőségi változás figyelhető meg, bár a pénzpiaci alapok aránya csökkent, a kezelt pénzmennyiség érdemben nem változott 2012 óta.
Mi várható a jövőben?
„A befektetési alapok iránti keresletet a jövőben is támogatja a tartósan alacsony kamatszint, de a növekvő jövedelemszint és a hitelterhek fokozatos csökkenése is erősíti az állomány növekedését, miközben a hazai kkv szektor felől is egyre intenzívebb érdeklődést tapasztalunk a befektetési alapok iránt. A lakossági állampapírok azonban továbbra is versenyt jelentenek a befektetési alapok számára, de a tőkepiacok növekvő árfolyam-ingadozása, ezzel együtt pedig a befektetői bizonytalanság növekedése is új kihívásokat jelent számunkra” – mondta el Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója a várható folytatásról.
Lejárnak az első TBSZ-ek
A TBSZ-ek indulása a 2010-es évhez köthető. Az a megtakarító, aki vállalja, hogy 5 évre leköti a pénzét, kamatadó-mentesen és eho (egészségügyi hozzájárulás) megfizetése nélkül juthat hozzá az időközben megszerzett hozamhoz. A 2010-ben nyitott számlák azonban december 31-én lejárnak, így el kell dönteni, mi legyen a tőkével. A határidő betartása nagyon fontos, 2016-ban már nem lehet dönteni, ezért idejében meg kell keresni a számlavezető intézményt.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Ha valaki a pénzét szeretné, akkor nem kell tennie semmit, mert a bank automatikusan átutalja az összeget az ügyfél értékpapírszámlájára.
„Ha azonban nincs rá szüksége, és a jövőben képződő hozamokat is kamatadó és eho-mentesen szeretné megkapni, úgy írásban kell rendelkezni a számla hosszabbításáról. Ez esetben vagy a már meglévő, ez évi TBSZ számlájára vagy egy újonnan nyitott TBSZ számlára kerül át a megtakarítása, így a gyűjtőévet máris meg lehet spórolni. Részkivételre azonban nincs lehetőség, tehát kizárólag a számla teljes állománya vihető tovább” – hívta fel a befektetők figyelmét Zobor Zsuzsanna.
Turbulencia a tőkepiacon
„A világgazdasági kilátásokat tekintve még mindig Kína a legfontosabb tényező. Valutájának leértékelésével gyakorlatilag beismerte gazdaságának lassulását. A kínai kereslet csökkenése pedig magával hozta a nyersanyagárak csökkenését is” – mutatott rá Kovács Mátyás a K&H Alapkezelő szakértője.
A kínai lassulás kedvezőtlenül érinti a világgazdasági kilátásokat is, elsősorban a nyersanyag-exportáló feltörekvő gazdaságokat. A részvénypiacokon 2008 óta nem látott intenzitású esés következett be 2015-ben. Kovács Mátyás szerint a tőkepiacok elfáradtak, új impulzusokra lenne szükségük. Ebben a környezetben a Fed kamatemelése tovább csúszhat, elemzők 2016 második negyedévére várják az amerikai jegybankárok lépését. További pozitívumot jelenthet, ha a jegybankok – EKB, és a japán jegybank – folytatják élénkítő monetáris politikájukat.
A magyar gazdaságnak is lassuló növekedéssel kell számolnia. A tartósan alacsony alapkamat és a gyengülő forint ösztönzőleg hat, ezzel szemben az apadó uniós források, a kínai lassulás és a Volkswagen-botrány ma még felbecsülhetetlen hatása miatt a kockázatok dominálnak. Emiatt a Magyar Nemzeti Bank 2,5 százalékos növekedési prognózisa optimistának tűnik, a K&H Alapkezelőnél 2 százalékos növekedést várnak 2016-ban.
