Ismertetése szerint a 180 milliárd forintot kitevő belföldi
édességpiacon továbbra is a kekszek, a táblás és a szeletes
csokoládék képviselik a legjelentősebb hányadot, forgalmuk
egyenként több mint 25 milliárd forint. Az ostyák, chipsek,
desszertek és cukorkák további mintegy 20-20 milliárd forint
forgalmú termékcsoportot jelentenek.
Az elnök elmondta, hogy táblás csokoládékból tavaly 7
százalékkal több fogyott, a desszertekből pedig 10 százalékkal
nagyobb értékben vásároltak 2014-ben a fogyasztók, mint 2013-ban.
Emelkedés volt a különböző szezonális termékek esetében is.
A szövetség a növekedés okát főként a gazdaság kifehéredésében
látja, valamint abban, hogy több fogy a magasabb minőségű
termékekből, amelyek felfelé húzzák a piacot. Az elnök ugyanakkor
jelezte, hogy még mindig csak a piac „visszanövekedéséről” van szó,
az eladások csak most közelítik meg a gazdasági válság előtti
szintet.
A karácsonyi szezonról Benke Anna, a szövetség titkára adott
tájékoztatást, aki elmondta, hogy az idén három fontos változást
észleltek a szezonális édességek választékában. Az egyik a jelentős
választékbővülés, az idén egészen rendkívüli a kínálat nemcsak
Mikulás-figurákból, hanem szaloncukorból és egyéb szezonális
termékekből is.
A másik fontos tapasztalat a szakember szerint, hogy
látványosan javult a termékek minősége, az idén már alig lehet
bevonómasszából készült, gyengébb minőségű termékeket találni. Az
arány az elmúlt tíz évben 50 százalékról több mint 90 százalékra
változott a valódi csokoládé javára.
A harmadik változásként azt emelte ki, hogy ebben az évben a
cukorbetegek és egyéb táplálékérzékenységben szenvedő emberek is
nagyon sokféle termék közül válogathatnak. Még úgynevezett
paleo-Mikulás is felbukkant a polcokon – jegyezte meg.
Elmondta: a figurás termékeknél az utóbbi időben folyamatosan
emelkedik az étcsokoládé aránya. A szaloncukrok között a
legnépszerűbb ízesítés a zselés, a marcipános, a kókuszos és a
karamellás.
A tavalyi karácsony szezon során a fogyasztók minden addiginál
nagyobb összeget, 3,1 milliárd forintot fordítottak édességekre.
Értékben az előző évihez hasonló, 650 tonna volt a forgalom.
Benke Anna megjegyezte: mivel számottevő áremelkedésről nem
lehet beszélni a piacon, ez azt jelenti, hogy a vásárlók egyre
inkább előnyben részesítik a magasabb minőségű és a prémium
termékeket.
Sánta Sándor a Nielsen kutatási adatait idézve elmondta azt is,
hogy az ünnepi édességekből a boltok bevétele a tavalyi utolsó két
hónapban 16 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszaki,
addig rekordnak számító forgalmat. Az emberek leginkább a nagy
üzletekben, a hiper- és szupermarketekben vásárolják meg az
édességet, a Nielsen felmérése szerint tavaly a hipermarketek
karácsonyi édességekből 19 százalékkal nagyobb bevételt értek el,
mint tavalyelőtt. Az édesség-értékesítésben ezzel a hiper- és
szupermarketek piaci részesése 55 százalékra emelkedett.
A jelentős piaci koncentrációt mutatja, hogy a 400
négyzetméternél nagyobb üzlettípusok együtt 85 százalékos
részesedést mondhatnak magukénak a decemberi ünnepekhez kapcsolódó
édességek teljes belföldi bevételéből.
