A makroprudenciális tevékenység során az MNB monitorozza a pénzügyi rendszer kockázatait és szükség esetén szabályozó eszközökkel beavatkozik – ismertette. A devizahitelezés például egyedi szinten nem tűnt kockázatosnak, azonban a bankrendszer egésze szintjén jelentős kockázatot hordozott – mondta.
A jegybanknak 2013 óta van mandátuma arra, hogy makroprudenciális ügyekben rendeleteket hozzon. Az igazgató az eddigi intézkedések között említette a 2015-ben bevezetett adósságfék szabályokat, amelyek biztosítják, hogy a hitelfelvevők csak olyan mértékben adósodjanak el, amit hosszú távon is tudnak törleszteni.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Az MNB igazgatója szerint vannak olyan jelenségek, amelyek tipikusan pénzügyi válsághoz szoktak vezetni, mint a hitelezés túlzott felfutása, eszközárak hirtelen gyors emelkedése és a devizában történt túlzott eladósodottság. Amennyiben a jegybank ilyet tapasztal, akkor be tud építeni fékeket és ellensúlyokat a rendszerbe.
A stratégia célja, hogy ha a válság bekövetkezik, annak hatása és lefutása a lehető legenyhébb legyen, és a bankrendszer, valamint a hiteleket fizető adósok a legkisebb mértékben érezzék csak meg – emelte ki Szombati Anikó.
