A tavalyi alapállást hozták vissza
A kétszeresére – 0,25 százalékról 0,50 százalékra – emelt jegybanki alapkamattal a Bank of England mindazonáltal csak a tavaly augusztusi monetáris alapállást állította vissza, tehát a jelenlegi régi-új irányadó ráta nem teljesen ismeretlen az ingatlanhitel-törlesztési kötelezettségekkel terhelt csaknem 10 millió brit háztartás számára.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”117″]
Ezeknek a háztartásoknak azonban hozzávetőleg a fele most először él át jegybanki kamatemelést, és bár a lakossági szektornak folyósított jelzálog-kinnlevőségek jelentős része a futamidő végéig rögzített kamatozású, a lakossági pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó legnagyobb vállalkozások érdekképviseleti szervezete, a UK Finance csütörtöki számításai szerint így is csaknem négymillió azoknak az adós háztartásoknak a száma, amelyek annak idején változó kamatozású ingatlankölcsönt vettek fel.
A pénzügyi tanácsadási kiadványok publikálására szakosodott Moneywise kiadó becslése szerint a változó kamatozású ingatlanhitelek éves törlesztési terhe a Bank of England alapkamatának csütörtökön bejelentett 0,25 százalékpontos emelése nyomán akár 200 fonttal (70 ezer forinttal) is nőhet.
Sokan élnek szükséghelyzetben
Ez milliók számára jelenthet komoly törlesztési gondokat. A brit pénzügyi szektor felügyeleti hatósága, a Financial Conduct Authority (FCA) által 13 ezer fős lakossági mintán elvégzett új vizsgálat minap ismertetett 198 oldalas összefoglaló jelentése kimutatta, hogy jelenleg 4,1 millió brit – a felnőtt lakosság 8 százaléka – él súlyos pénzügyi szükséghelyzetben.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Az FCA kritériumai szerint ez azt jelenti, hogy e csoport tagjai az elmúlt fél év során három vagy ennél több hónapban nem tudták törleszteni esedékes hiteltartozásaikat. A felmérés kimutatta azt is, hogy 6,5 millió embernek semmiféle készpénz-megtakarítása nincs.
Az FCA vizsgálata szerint ebben a helyzetben a felnőtt brit lakosság 10 százalékának – 5,1 millió embernek – már az is közvetlen fizetési problémát okozna, ha havi ingatlanhitel-törlesztési kötelezettsége 50 fontnál (18 ezer forintnál) kisebb mértékben emelkedne.
Akik jól járnak az emeléssel
A jegybanki kamatemeléssel ugyanakkor jól járhat a 40 millió brit lakossági bankbetét tulajdonosa. Ők ugyanis – főleg ha egyszerű, rövid lekötésű vagy akár lekötetlen bankbetétjük van – az idei év jelentős részében már jócskán negatív reálkamatot voltak kénytelenek realizálni megtakarításaik után.
Az ilyen betétek éves kamata az ultraenyhe monetáris környezetben zéró felé gravitál, miközben a tizenkét havi brit infláció szeptemberben elérte a 3 százalékot, és a Bank of England várakozása szerint októberben valószínűleg át is lépte ezt az ütemet. A betétesek sem számíthatnak azonban meredeken megugró kamatjövedelmekre, a Bank of England monetáris alapállása ugyanis a kamatemelés ellenére korántsem vált szigorításra hajlamossá, sőt történelmi távlatú visszatekintésben továbbra is rendkívül enyhe.
Amikor a brit jegybank 2007 júliusában végrehajtotta a csütörtökön bejelentett emelés előtti legutóbbi kamatemelését, alapkamata 5,75 százalékon, a most elért 0,50 százalékos irányadó ráta 11,5-szeresén tetőzött. Az Oxfordi Egyetem Londonban működő gazdasági kutatóműhelye, az Oxford Economics elemzői a Bank of England csütörtöki kamatemelését kommentálva hangsúlyozták, hogy a brit jegybank implicit utalásaiból következtethetően a Bank of England 1,5 százalékos ütemen látja a brit gazdaság éves potenciális növekedésének felső sebességhatárát.
Újabb hosszú szünet jöhet
Az Oxford Economics londoni elemzői kiemelik, hogy a brit hazai össztermék (GDP) éves növekedésének átlaga a jelenlegi fellendülési ciklusban eddig 2 százalék, a brit statisztikai hivatal (ONS) által 1956-ban meghonosított GDP-növekedési mérések kezdete óta pedig 2,5 százalék volt.
A ház mindezek alapján azt jósolta csütörtöki előrejelzésében, hogy a tíz év óta első jegybanki kamatemelés után újabb hosszú szünet következik, és a Bank of England legközelebb 2019-ben emeli ismét alapkamatát. A piaci szereplők sem számítanak arra, hogy a csütörtöki emeléssel szigorítási ciklus vette volna kezdetét.
A kamatpiaci árazások arra vallanak, hogy a befektetők várakozása szerint 2020 végéig legfeljebb még két jegybanki kamatemelés várható, és annak az évnek a végére is csak 1,00 százalékig emelkedik a Bank of England irányadó rátája.
