Milliók halnak meg évente emiatt
A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) legfrissebb jelentése szerint a légszennyezés az egyik legsúlyosabb közegészségügyi probléma, melynek kiváltó okai közül sok az energiaszektorban gyökerezik. Világszerte mintegy 6,5 millióan halnak meg évente a rossz levegőminőség és az abból fakadó betegségek miatt.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”96″]
A magas vérnyomás, táplálkozási kockázatok és dohányzás után ez a legnagyobb veszélyforrás az emberi egészségre. Az energiatermelés és -felhasználás -különösen a rosszul szabályozott vagy nem hatékony tüzelőanyag-felhasználás- a legnagyobb súlyú emberi eredetű légszennyező kibocsátás: a szálló por koncentráció 85 százaléka és szinte az összes kén-oxid és nitrogén-oxid kibocsátás innen ered.
40 milliárd dolláros kár
A WHO becslése szerint a légszennyezés miatt kialakult betegségek és korai halálozások okozta kár csak Európában eléri évente az 1600 milliárd dollárt, mely a teljes Európai Unió GDP-jének mintegy tíz százaléka.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Május elején egy riasztó statisztika jelent meg a hazai légszennyezettségi adatokról is. Kína után Magyarországon a legmagasabb – millió lakosra számítva – a légszennyezettség miatti halálozások száma. Ha a WHO adataiból indulunk ki, hazánkban a légszennyezés okozta kár évi 40 milliárd dollár, ami a hazai GDP 19 százaléka.
Pazarlóan használjuk az energiát
A széndioxid-kibocsátás kb. harmada, valamint a teljes primer energiafelhasználás 40 százaléka az épületállományhoz kötődik. Az energiatakarékosság ösztönzése tehát – beleértve az épületek energiahatékonyságának javítását – egyszerre hatékony eszköz az ország energia- és importfüggőségének csökkentésére és a külkereskedelmi mérleg javítására, valamint a károsanyag-kibocsátás csökkentésére és a légszennyezettség mérséklésére is – áll az elemzésben.
„Az energiahatékonyság a tudatos energiafelhasználás egyik első és legfontosabb lépése. A drágán, sokszor szennyező módon előállított energiát még mindig pazarlóan használjuk. Uniós összehasonlításban a magyar gazdaság nagymértékben energiaigényesnek számít.”
„2014-ben egységnyi GDP termeléséhez az uniós átlagnál 76 százalékkal több energiát kellett felhasználni. Az amerikai ACEEE (American Council for an Energy-Efficient Economy) állapította azt meg, hogy új áramtermelő kapacitásokat legolcsóbban nem új erőművekkel, hanem a hatékonyság növelésével biztosíthatjuk. A legolcsóbb, és a leginkább környezetbarát energia az, amit fel sem használunk.” – mondta Szalai Gabriella, a MEHI munkatársa.
