Talán jobb kifejezés lenne, ha ATM helyett valutaváltót használnánk, ez az ATM ugyanis a forintunkat váltja át bitcoinra, méghozzá nem is olcsón.
Az internetpénz főleg a fiatalok körében népszerű, így ők már valószínűleg otthonosan fogják kezelni ezt az új magyar ATM-et annak ellenére, hogy első hallásra egyáltalán nem egyszerű a gép kezelése.
Először is, az ATM-be papírpénzt kell behelyezni közvetlenül. Az átváltható összeg minimum 2000 forint.
Ha ez az átváltás megvan, akkor a készülék képernyőjén egy QR-kód jelenik meg. Ennek mobiltelefonba történő beolvasásával tölthető át az elektronikus pénz egy mobiltelefonos Bitcoin tárcába (bár mindkettő neve bitcoin, de a fizetőeszközt kisbetűvel, a rendszert nagybetűvel írjuk).
A Bitcoin tárca pedig már éppúgy működik, mint egy elektronikus pénztárca: egyenlege terhére ott lehet belőle vásárolni az interneten, ahol elfogadják a bitcoint. Bár, ahogy más elektronikus pénztárcák, úgy a Bitcoin is használható lehet fizikai elfogadóhelyeken. Magyarországon jelenleg nincs tudomásunk arról, hogy elfogadnák a bitcoint a helyszíni fizetések során, így a Bitcoin egyenleget csak az interneten tudjuk biztosan felhasználni.
A későbbiekben várhatóak olyan ATM-ek is, melyek pénzt adnak ki a Bitcoin számlánk terhére, a nagy kérdés tehát nem az infrastruktúrában, hanem az átváltási árfolyamban van, melyet hiába keresnél a bankok devizaárfolyamai között: a bitcoin árfolyama (devizakódja BTC) egyedi, azt a piaci keresleti-kínálati viszonyok határozzák meg.
A magyarországi ATM-be befizetett forint egy angol váltószámlán keresztül válik bitcoinná. Mint azt Debreczeni Barnabás, az első magyar Bitcoin ATM üzembe helyezését szervező Octarine Labs ügyvezetője az átadáskor tartott sajtótájékoztatón elmondta, a folyamat jogi, adózási és fogyasztóvédelmi szempontból is minden elvárásnak megfelel.
Érdemes tudnod, hogy a bitcoint váltó készülék használata során 7 százalékos tranzakciós díjat számítanak fel, ami nagyon magas az online tőzsdék 1-2 százalékos díjaihoz képest, viszont az automatás bitcoin-vásárlás jóval gyorsabb, mint például bitcoin-tőzsdén vásárolni, ahol több napos az átfutási idő.
De mi is az a Bitcoin?
Az internetpénz alapötlete abból származik, hogy ne a meglévő pénzt digitalizáljuk, hanem hozzunk létre egy valóban digitális pénzt. Kitalálóját máig titok övezi, ez a misztikum bizonyos értelemben körülveszi az egész Bitcoint is. Egyes hírek szerint Satoshi Nakamoto találta fel a pénzt, de más vélekedések szerint a név mögött egy programozói csoport áll. A Bitcoin személyek közötti fizetések, illetve internetes kereskedelem céljából jött létre 2008-ban, a banki rendszerek kikerülésének és a fizetések közötti bizalmatlanság felszámolásának szándékával, de jelentős megerősödését követően rengeteg támadás érte több országban (így például Kínában és Oroszországban betiltották a használatát). Az elmúlt időszakban a bitcoin árfolyama erős hektikusságot mutatott, és problémák voltak a bitcoint forgalmazó tőzsdék biztonsági réseivel is, továbbá természetesen pár visszaélési botrány is kísérte az internetpénz fejlődését.
Bitcoin ügyben nem csak a külföldi szabályozók, de a magyar jegybank is megszólalt. Az MNB 2014 márciusában adott ki közleményt a bitcoinról és más hasonló virtuális fizetőeszközökről. A magyar jegybank nem határolódott el tőle annyira, mint az orosz, de kifejezte a pénzvilág sokat hangoztatott félelmeit: kockázat rejlik abban, hogy nincs kibocsátója, nem tartozik egyetlen ország hatóságának, jegybankjának felügyelete alá sem, nincsenek megfelelő felelősségi, garanciális, kárviselési szabályok. Ez az állásfoglalás lényegében megfelel a pénzügyi világ (például az európai bankfelügyelet) eddigi nyilatkozatainak, sőt voltak akik jóval tovább mentek és felvetették a szabályozásának szükségességét is. Az amerikai adóhivatal pedig idén tavasszal kijelentette, hogy adózási szempontból nem devizának, hanem vagyontárgynak nyilvánítja a bitcoint.
A Bitcoin a botrányok és a pénzvilág elhatárolódásai ellenére is köszöni szépen, megvan. Míg a pénzvilág rosszallja, az internetvilág nagyjai támogatásukról biztosították az internetpénzt. Kiállt mellette David Marcus, az eBay elnöke, aki szerint sokkal nagyobb jövő előtt áll a Bitcoin, mint a sokat hangoztatott NFC (bár utóbbi egy technológia, nem pedig pénz, de Marcus nyilván a pénzvilág által irányított modernizációra utalt ezzel), Bill Gates egy bűvészmutatványhoz hasonlította, a Google korábbi vezérigazgatója és igazgatótanácsának elnöke, Eric Schmidt szerint pedig a Bitcoin felépítése egy elképesztő előrelépés.
Az első magyar Bitcoin automata felállításakor hasonlóan nyilatkozott Varga István, a Magyar Nemzeti Bank májusban leköszönt felügyelőbizottságának tagja. A szakember az éppen folyó devizahitel perek árnyékában jelentette ki a sajtótájékoztatón, hogy: „Már régen el fogjuk felejteni a pereket, de a bitcoint még használni fogjuk”.
