A hazai gazdaság a második negyedévben is növekedni tudott, ám az ütem lassult, s a kereslet emelkedésének a szerkezete lényegesen megváltozott: a belső felhasználási tételek (fogyasztás, beruházás) csökkenő trendje megtört, míg a nettó export növekedési hozzájárulása negatívvá vált. Ez arra utal, hogy a hazai gazdaságban rendelkezésre álló kihasználatlan kapacitások szintje nem olyan mértékű, hogy egy jelentős keresletnövekedést könnyen kielégítsen.
NHP: költségek és kockázatok
A jegybank növekedésösztönző programjának a költségvonzataira is felhívta a figyelmet Balatoni András. Az NHP egyrészt a költségvetést 80-120 milliárd forinttal terheli, másrészt a bankszektor vesztesége tovább emelkedhet, amennyiben a 2.5 százalékos kamatspread nem elegendő a hitelezés kockázatainak a kigazdálkodására. Emellett a kettős kamatrendszer torzító hatása is jelentkezhet. Mindezekkel együtt a szakember a programot összességében pozitívan értékelte.
A fogyasztás és a kiskereskedelmi forgalom elsősorban a kormányzati intézkedések miatt bővül. A reálbérek jelentősen emelkedtek, s a háztartások egyre kedvezőbben ítélik meg a jövőt, így a növekvő vásárlóerő előbb utóbb megjelenik a fogyasztásban is az ING elemzői szerint. Mindezzel párhuzamosan – elsősorban a költségvetési beruházásokkal összefüggésben, de – nő az állóeszköz-felhalmozás. A jegybank Növekedési Hitelprogramja (NHP) pedig – figyelembe véve, hogy teljes összege eléri a GDP 9.5 százalékát – kisebb hasznosulás esetén is érdemben emelheti a beruházási aktivitást.
A kivitel és ezzel együtt az ipari termelés érdemi felfutása továbbra is várat magára, Balatoni András az idei második félévben azonban robusztus növekedést vár. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy az idei GDP bővülését jelentősen támogatta a mezőgazdaság, bázishatással magyarázható kiemelkedő növekedési hozzájárulása, a jövő évtől azonban erre a tényezőre nem lehet majd számítani.
A hazai infláció illetően érdemi áremelési nyomás a szakember szerint az elkövetkező egy esztendőben nem várható. A jelentős kereslet-bővülés és a gyenge potenciális növekedés miatt azonban a gazdasági ciklus más fázisába kerülünk a jövő év végére: a kibocsátási rés bezárul, aminek következménye lesz az emelkedő maginflációs ráta, valamint a romló külkereskedelmi egyenleg, és ezzel együtt a mérséklődő fizetési mérleg többlet. Ennek megfelelően a jegybanki politika irányultságának is meg kellene változnia már most, mivel az 5-8 negyedévvel későbbi folyamatokat kell figyelembe vennie a döntései során. Ez azonban – lévén jövőre választási év – eltolódik. Mindezek alapján kamatemelés 2014 második felében várható.
Egyensúlyi árfolyam
Az euró-forint egyensúlyi árfolyame – figyelembe véve, hogy a kamatkülönbözet historikus mélyponton áll jelenleg – Balatoni András szerint valahol 270-290 forint között lehet. Az alapkamat a ház elemzői szerint az idén 3,2 százalék körül érheti el mélypontját.
A forint a következő fél évben lassú gyengüléshet, amit a historikus mélyponton lévő kamatkülönbözet, a fizetési mérleg többletének várható mérséklődése, a választások miatt élénkülő költségvetési költekezés, és a devizaadósoknak nyújtott újabb mentőöv körüli bizonytalanság okoz. A jövő év második felében a kamatemelési ciklussal párhuzamosan a forint felértékelődik a bank elemzőinek alappályáján. A nemzetközi befektetői klíma változékonysága jelentős befolyással bír az árfolyamra, illetve a kamatokra.
Balatoni András szerint a kockázati étvágy kisebb megingása az árfolyamot, míg a nagyobb eladási hullám inkább a kamatokat mozdítaná fölfelé. Egy hirtelen 310 fölé kúszó kurzus az inflációs célt is veszélyezteti, így joggal várható, hogy a jegybank lépni fog az irányadó ráta emelésével a forint védelme érdekében.
