Várható volt a lépés
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint minden abba az irányba mutatott, hogy javulni fog az S&P véleménye is. Úgy vélekedett, az év vége előtt mind a három nagy hitelminősítő intézetnél bekövetkezhet a befektetési kategóriába történő felminősítés.
Mindenképpen várható volt, hogy az S&P a felülvizsgálat során valamit javítani fog – mondta a vezető elemző. A másik két nagy hitelminősítő intézet, a Moody’s Investors Service és a Fitch Ratings a befektetési ajánlású kategóriától egy fokozattal elmaradó besorolással tartja nyilván Magyarországot, szintén stabil kilátással, míg az S&P-nél eddig két fokozattal a befektetési kategória alatt volt. A felminősítés nyomán most már Magyarország besorolása mindhárom nagy hitelminősítőnél azonos.
Stabil az államháztartás
Úgy vélekedett, a makrogazdasági mutatók már jó ideje abba az irányba mutatnak, hogy javítani érdemes a magyar besorolást. Az államháztartás helyzete 2012 óta stabil, a kormány tartja az alacsony államháztartási hiányt, az államadósság elindult lefelé, a fizetési mérleg évek óta többletet mutat, az elmúlt években jelentős hitelleépülés volt. A hitelminősítők korábban is látták ezeket a folyamatokat. A kedvező képhez a növekedés hiányzott, de 2013 második felétől az is beindult, 2014-ben meglepetésszerűen magas volt, és minden bizonnyal 2015-ben is magas növekedési ráta várható – tette hozzá.
Itt nem lehet megállni
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint benne volt a pakliban, hogy az S&P ugyanarra a szintre emelte a magyar minősítést, mint amilyenen a többieknél van, egy kategóriára a befektetési szinttől. Ez mindenképpen pozitív, javítja a hangulatot, „abba az irányba haladunk, hogy idén esetleg visszakapjuk a befektetésre ajánlott kategóriát” a többi hitelminősítőnél és esetleg az S&P-nél is valamikor egy év múlva – mondta. A vezető elemző szerint akkor a vállalatokra vonatkozó hitelbesorolás is javulhatna.
A mostani felminősítés még nem elég ahhoz, hogy érdemben változzon valami, ehhez az volna szükséges, hogy a háromból két hitelminősítő eggyel felminősítse az országot. Ez bekövetkezhet, hiszen javul az egyenleg, csökken a külső sérülékenység, van növekedés – mondta Németh Dávid.
A makromutatók egyértelműen abba az irányba mutatnak, hogy Magyarország hitelminősítése javításra szorul. Egy komoly fenntartásuk volt a hitelminősítő intézeteknek, ez pedig a gazdaságpolitika minőségét illeti: a magyar gazdaságpolitikusok nem azt a receptet követték, ami szerintük az ország javát hosszú távon szolgálná. Török Zoltán szerint a bankszektorral és az EBRD-vel februárban aláírt megállapodás ebben a vonatkozásban fordulópontot jelenthetett. A megállapodásban a bankadó csökkentéséről és egyéb vállalásokról van szó, ami javítja a bankszektor képességét arra, hogy a gazdasági növekedést a hitelezés bővítésével támogassa.
Már nem indokolt a bóvli
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője kiemelte: a felminősítés pozitív meglepetés, mivel a hazai piacok csupán a kilátások pozitív javítását várták, ugyanakkor teljesen indokolt, mivel a hazai gazdaság folyamatai nem igazán magyarázzák azt, hogy a hitelminősítő intézetek az úgynevezett bóvli kategóriában tartják Magyarország adósság besorolását.
Az S&P stabil kilátást adott a „BB+” besoroláshoz, ami azt jelzi, hogy a közeljövőben nem várható további felminősítés, így az idén az S&P esetében nem lehet arra számítani, hogy befektetői kategóriába kerüljön az ország, azonban az S&P várakozásait feltehetően meghaladó hazai gazdasági teljesítmény, gyorsabban javuló külső- és államadósság hatására erre a jövő évben már sor kerülhet – tette hozzá.
A többi hitelminősítő intézet (Moody’s és Fitch) esetében a kilátások pozitívra javítása a hazai gazdaság fundamentumai alapján teljesen indokolt, így a következő lépés a kilátások javítása lehet. A befektetői kategória legalsó fokára történő felminősítés így legkorábban idén ősszel lehetséges, de nem kizárt, hogy a lépés a jövő év elejére csúszik át – mondta.
Csökkent a sérülékenység
Az S&P lépését szerinte az is indokolta, hogy a többieknél egy fokozattal alacsonyabb osztályzatot adott a hazai adósságra. A felminősítés tükrözi a magyar gazdaság csökkenő sérülékenységét a külső sokkokra, valamint a javuló növekedési és államháztartási kilátásokat – tette hozzá.
Suppan Gergely hangsúlyozta: az S&P pozitívan értékelte a devizahitelek forintosítását, mivel az segít abban, hogy az ország ellenálló-képessége növekedjen a külső sokkokkal szemben. Az S&P átlagosan 2,5 százalékos gazdasági növekedésre számít 2015-2017 között, az alacsony olaj- és gázárakból pedig a cserearány-javuláson keresztül és az elkölthető jövedelem növekedésén keresztül profitálhat.
