Némi bizonytalanságra ad viszont okot, hogy egy felmérés szerint a magyarok biztonságos befektetésnek tartják az ingatlant és a nemesfémeket. Pedig ez óriási tévedés. Mutatunk még néhány érdekességet.
Ha megvizsgáljuk a magyar háztartások megtakarításait, gyorsan észrevehetjük, hogy még mindig bankbetétben tartjuk a legtöbb pénzt annak ellenére, hogy ma már szinte semmilyen kamatot nem fizet ez a forma.
Érdemes azt is észrevenni a fenti grafikonon, hogy bár a magyar megtakarítások összességében szépen növekednek, a bankbetétek állománya valójában nem nő, sőt, inkább csökken.
A növekedést a kötvények (ez hazánkban leginkább állampapírokat jelent), a befektetési alapok és a készpénz kategóriák adják.
Ennek köszönhető az is, hogy ha összeadjuk az értékpapírokat, s egy kategóriát képzünk belőlük, akkor észrevehetjük, hogy ezek nemrég meghaladták a bankbetéteket.
Érdekes, akár történelmi jelentőségű váltásnak is nevezhetjük ezt. De vajon minek köszönhető?
Valószínűleg a következő tényezők állnak a háttérben:
1. A kamatok nagyot estek Magyarországon. Pár éve még 5-10 százalékot fizettek a bankok a betétekre. Ma már ez inkább 1-2 százalék körül van. Ilyen körülmények között érthető, ha a megtakarítók elkezdik keresni, hogy betét helyett mi másba tehetnék a pénzüket.
2. Mindeközben az állam magas kamatokkal igyekszik átcsábítani a befektetőket az állampapírokhoz, hogy az államadósságot ne a külföldiek, hanem sokkal inkább a hazai lakosság finanszírozza. Ez azért fontos, mert egy adott ország lakossága mindig stabilabb finanszírozási partner, mint a külföldi befektetők, spekulánsok. Miközben a bankbetétek csak 1-2 százalékot, az állampapírok 2-4 százalékot fizetnek és ugyanúgy biztos befektetések.
3. A magas kamatok mellett az állam erős médiakampánnyal, hirdetési aktivitással is népszerűsíti az állampapírokat, mint befektetéseket.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
4. A befektetési alapok előretörése mögött részben az a tényező áll, hogy a lakosság hajlamos azt nézni, amikor ilyeneket vesz, hogy mennyit hoztak az elmúlt 1-2 évben. Mivel a visszatekintő hozamok gyakran 10 százalék körül vannak, megveszik, mert azt hiszik, hogy akkor a jövőben is ennyit hoznak majd. Pedig ez egyáltalán nem biztos. Lesznek olyan kockázatosabb alapok, amik a jövőben is magas hozamot adnak majd. De sok alap múltbéli hozama azért magas, mert akkor még a betéti, illetve állampapír kamatok is magasak voltak. Viszont mivel ezek leestek, a jövőben már ezek az alapok sem fognak jól hozni.
Ki ért a befektetési alapokhoz?
Hogy a befektetési alapokat sokan félreérthetik, valószínű az alapján a kutatás alapján is, amit a CIB Bank megbízásából a GfK készített.
Kimutatták, hogy a heti rendszerességgel internetező 25-69 éves lakosság fele csak közepesnek tartja saját pénzügyi tudását, mindössze egyharmaduk mondta azt, hogy ennél jobban tájékozott.
A befektetési alapokkal kapcsolatban jellemző az ismeretek hiánya:
– mindössze 9 százalék vallja magát tájékozottnak
– közepes ismeretekkel 45 százalék rendelkezik
– 46 százaléknak saját bevallása szerint semmi tudása a témában
A megkérdezettek 8 százaléka válaszolta azt, hogy rendelkezik befektetési alappal. A legtöbben a részvényalapokat, tőkevédett alapokat, ingatlanalapokat és pénzpiaci alapokat ismerik. A származtatott alapokról kevesebb, mint a megkérdezettek 6 százalékának van pontos fogalma.
Ha öt millió forintot kellene befektetnie a válaszadóknak
– töredékük (12 százalék) választana befektetési alapokat,
– míg 35 százalék fektetné a pénzt ingatlanba,
– 30 százalék venne állampapírt,
– 18 százalék nemesfémet venne,
– 17 százalék folyószámlán tartaná.
Befektetési alapot a legtöbben a minél magasabb hozam elérése érdekében választanának. Az ingatlanbefektetés, az állampapír és a nemesfém a befektetett tőke biztonsága miatt vonzó.
Itt is érdemes megállni egy percre, mert hatalmas félreértés, hogy a nemesfém, vagy az ingatlan biztonságos befektetés lenne. Két példával gyorsan tudjuk cáfolni ezt a tévhitet:
1. Budapesten a lakások ára átlagosan még mindig nem érte el azt a szintet, ahol 2008-ban volt. Lassan 10 év telt el és még mindig bukóban van az az átlagos lakásvásárló, aki 2008-ban fektetett be.
2. Az arany árfolyama 2011 elején 2000 dollár volt unciánként. Most 1250 dollár az ár. 5 év eltelt, és aki 2011-ben vásárolt, még mindig csaknem 50 százalékos veszteségben ül.
És akkor mibe fektessünk?
Sajnos nincs olyan befektetés, ami mindenkinek egyformán alkalmas, hisz minden ember más és más. Hogy kinek mi a jó befektetés, az leginkább attól függ, hogy milyen céllal akarunk befektetni, hogy hány évesek vagyunk, hogy mennyi a jövedelmünk, mekkora a vagyonunk és mennyire szeretjük a kockázatot.
Általánosságban annyit azért megállapíthatunk, hogy ha ma Magyarországon valaki teljesen biztonságos befektetést keres, akkor az állampapírok jelentik a jó választást. Nagyon jó kamatos fizetnek és a Magyar Államkincstárban nagyon olcsó a számlavezetés.
A befektetési alapok között is nagyon jó választások léteznek, de mivel a részvény és a kötvénypiacok is 7 éve szárnyalnak, nem biztos, hogy most van itt az ideje beszállni. Talán inkább olyan érdemes keresni, ami tőzsdei pánikok idején is pénzt tud termelni. Ezek leginkább az abszolút hozamú alapok.
