Az elemzői várakozásokkal összhangban, a monetáris politikai bizottság már a második egymást követő hónapban döntött úgy, hogy nem változtat az irányadó kamat, az egyhetes repokamatláb 7,50 százalékos szintjén.
Az egynapos jegybanki betét kamat 7,25 százalék, az egynapos jegybanki hitel kamata 10,75 százalék, az elsődleges forgalmazói egynapos betéti kamat pedig 10,25 százalék maradt.
Óvatos politika
A testület ülését követően kiadott közleményben a jegybank közölte, hogy fenntartja óvatos monetáris politikáját az inflációs előrejelzések jelentős javulásáig.
Egy másik közleményben a török jegybank jelezte, hogy a pénzügyi stabilitás növelésének érdekében mérsékelten csökkenti a kereskedelmi bankok nála elhelyezett egyhetes devizabetéteinek kamatait, ugyanakkor emeli a bankok török lírában tartott kötelező tartalékainak kamatát.
Esett az árfolyam
Május 8-i hatállyal a török lírában tartott tartalékok kamatát 50 bázisponttal emelte, míg április 24-i hatállyal 4,5 százalékról 4 százalékra csökkentette a dollárban elhelyezett egyhetes betétek kamatát, az euróbetétek esetében pedig 2,5 százalékról 2,0 százalékra vitte le a kamatlábat.
A török líra árfolyama 1 százalékkal esett a dollárhoz képest a kamatdöntést követően, feladva a nap folyamán addig elért nyereségét, és egy dollárért már 2,7182 lírát kértek a nemzetközi bankközi devizapiacon.
A líra idén 15 százalékkal gyengült a dollárhoz viszonyítva, és ezzel az egyik legrosszabban teljesítő feltörekvő piaci devizává lépett elő, amit az amerikai kamatemelési várakozások, a török gazdasági növekedés lassulása és a júniusi parlamenti választások közeledtével fokozódó politikai bizonytalanság idézett elő.
Nagy a nyomás a jegybankon
A török jegybank inflációs célszáma 5 százalék, miközben márciusban éves szinten 7,61 százalékkal, februárban pedig 7,55 százalékkal növekedtek a fogyasztói árak.
A jegybankra és vezetőjére nagyon erős politikai nyomás nehezedik a kamatok csökkentése érdekében: a júniusi parlamenti választásokat szem előtt tartva Recep Tayyip Erdogan államfő hónapok óta állhatatosan és egyre agresszívabb hangnemben követeli a kamatok erőteljes csökkentését, mondván, alacsonyabb kamatok szükségesek a gazdasági növekedéshez.
A központi bank viszont nem hajlandó feladni óvatos kamatpolitikáját, amíg az infláció vissza nem tér elfogadható szintre.
