Az alapítványok nincsenek a jegybankhoz kötve
A régi húszezresek kivonásáról tartott sajtótájékoztatón az újságírók egyebek között azt firtatták, mire kapott a VS.hu kiadója az MNB alapítványaitól mintegy félmilliárd forintot. A szóvivő kifejtette, hogy az alapítványok a jegybanktól függetlenül működnek, a konkrét projektekkel kapcsolatos döntések pedig azok kuratóriumaiban születnek.
Hangsúlyozta, büszkék arra, hogy a jegybank eredményének terhére, az MNB alapfeladatainak ellátásán túl létrejött a Pallas Athéné alapítványcsalád, amelyet az MNB közösségért vállalt felelőssége hívott életre.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A jegybanknak nem célja a forint gyengítése
Ez szerinte illeszkedik abba a modellbe, amelyet az Európai Unióban más jegybankok folytatnak. Az alapítványok az elmúlt időszakban 3,3 milliárd forint támogatást osztottak szét több mint 700 oktatási, kutatási pályázatra, programra úgy, hogy eközben a rendelkezésre álló tőke 830 millió forinttal nőtt.
„Prudens és felelősségteljes pénzfelhasználásnak látjuk a bizonyítékait” – jelentette ki.
Arra a kérdésre, elfogadható-e és vállalható-e minden, az alapítványok által adott támogatás, kifejtette, ezt nem az MNB hivatott megítélni. A Polgári törvénykönyv előírásai szerint az alapítványok működése elválik a jegybanktól.
Hozzátette, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is vizsgálhatja majd az alapítványok tevékenységét, ha Matolcsy György erre vonatkozó javaslatát az Országgyűlés elfogadja. Arra a kérdésre pedig, hogy a deviza-visszaváltások előtt tett-e a jegybank bármiféle lépést a forint gyengítésére, miután a mérleg szerint 500 milliárd forint származott az árfolyamváltozásból, azt válaszolta, a jegybanknak nem célja a forint gyengítése, az irányadó kamatról a monetáris tanács dönt.
