Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adó- és pénzügyekért felelős államtitkára szerint az elmúlt három és fél évben olyan sikeres makrogazdasági igazodást hajtott végre Magyarország, amelyet nagyon kevés állam tudott megvalósítani, s szerinte a befektetők jelentős része is elismeri az eredményeket.
Cséfalvay Zoltán, az NGM államtitkára egyebek között arról beszélt, hogy Közép-Kelet-Európa és benne Magyarország Európa ipari magjává vált az utóbbi években, és van esély arra, hogy ez a térség a kontinens gazdasági motorjává lépjen elő. Ehhez szerinte meg kell erősíteni a kutatás-fejlesztést és az innovációt.
Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke kifejtette: a magyar növekedés jövőre elérheti a régiós országok átlagos bővülési rátáját, a potenciális növekedés 2-2,5 százalék. A KT szerint tartható a jövő évi büdzsében vázolt kormányzati makropálya, érdemi költségvetési lazításra azonban nincs lehetőség, és még vizsgálják, hogy a költségvetési tartalék mekkora pályaeltérést tud fedezni.
Bajnai Gordon úgy vélekedett, hogy Magyarország rosszabbul él és veszélyesebb helyzetben van, mint három éve, elveszítette az államadósság és a megszorítások elleni harcot, miközben a növekedés nem indult be. Az Együtt-PM szövetség vezetője, volt kormányfő veszélyesnek ítélte a közműcégek „államosítását”, és úgy gondolja, hogy a bankrendszer ellen háborúzni ostobaság.
Bokros Lajos szerint mára egyértelműen látszik, hogy Magyarország a legtöbb mutatót tekintve leszakad Lengyelországtól, Csehországtól és Szlovákiától. A volt pénzügyminiszter, európai parlamenti képviselő szerint ezen a helyzeten csak „szerkezeti reformok kritikus tömegével” lehet változtatni.
Járai Zsigmond szerint elismerésre méltó a magyar gazdaság teljesítménye, javulnak a mutatók, de egyes területek lemaradását csak hosszabb idő alatt behozni. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyelőbizottságának elnöke, volt jegybankelnök az utóbbiak között említette, hogy a potenciális növekedés nagyon alacsony, a foglalkoztatás szintjén is javítani kell, és a beruházási ráta mélyponton áll.
Stumpf István alkotmánybíró arról beszélt, hogy a gazdasági versenyképességnek fontos feltétele a jogállami garanciák megléte, a jogbiztonság, a kiszámíthatóság, valamint a piaci magatartási szabályok betartása.
Bod Péter Ákos, az MNB korábbi elnöke, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára szerint az az igazi kérdés, hogyan lehet újra beindítani a gazdasági növekedést az országban. Úgy vélte, a jövőre várt 2 százalékos gazdasági növekedés nem oldja meg a társadalmi és gazdasági gondokat.
Mellár Tamás, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) volt elnöke kifejtette: a fordulat megtörtént, de nem fenntartható a növekedés, jó esetben is 3-4 évnek kell eltelnie ahhoz, hogy a potenciális kibocsátásbővülés 1-2 százalékra emelkedjen.
Jelasity Radován, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója elmondta, a bankrendszer a lakossági szegmensben az idén legfeljebb 150 milliárd forintos új hitelállománnyal számolhat, a vállalati hitelezés viszont „injekciót kapott” a jegybanki hitelprogram révén, ami hosszabb távon kedvező lesz.
