A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden közzétett adatai szerint októberben 0,9 százalékos volt az éves infláció, a fogyasztói árak az előző hónaphoz képest átlagosan 0,3 százalékkal csökkentek. Legutóbb 1974 februárjában volt ennél alacsonyabb az éves infláció, a mutató értéke akkor 0,6 százalék volt. Az MTI előzetes felmérésébe bevont londoni elemzőházak 1,2-1,4 százalékos előrejelzéseket adtak a teljes kosárra számolt októberi tizenkét havi inflációra.
Durván drágultak a pénzügyi szolgáltatások
Mináry Borbála, a KSH szakértője elmondta: az üzemanyagok ára egy hónap alatt 4,7 százalékkal csökkent, ez önmagában 0,4 százalékponttal mérsékelte a fogyasztói árindexet. A legnagyobb csökkenést az infláció éves ütemében az üzemanyagok és az élelmiszerek árában mutatták ki, de a szolgáltatásokat kivéve minden főcsoportban mérséklődött a növekedés üteme a 2012 októberihez képest. A dohány árának szeptemberi jelentős növekedését nem követte újabb növekedés októberben – tette hozzá.
A november elsején hatályba lépett közműdíjcsökkentés nagyobb részben decembertől lesz hatással a fogyasztói árindexre. Jelentősnek nevezte, hogy a pénzügyi szolgáltatások ára egy év alatt 54,2 százalékkal emelkedett.
A KSH adatközlése után megszólaltatott budapesti elemzők az év végéig további csökkenést várnak, az éves átlagos fogyasztói árindex 1,8 százalék körül alakul, bőven a 3 százalékos inflációs cél alatt, így marad tere az alapkamat további csökkentésének. A vártnál sokkal kevésbé emelkedő dohánytermék-árak okozták a fő inflációs meglepetést a múlt hónapban – vélekedtek az adatok keddi ismertetése után londoni pénzügyi elemzők. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy nem látják tartós defláció kialakulásának kockázatát a magyar gazdaságban.
Megszólalt Matolcsy
Az inflációról Matolcsy György is megszólalt kedden: a Párizsban egy konferencián részt vevő jegybankelnököt arról kérdezték, hogy mivel lehet ellensúlyozni a lassuló magyarországi inflációt. Matolcsy György ennek kapcsán az alapkamat további csökkentését és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramjának (NHP) esetleges bővítését említette. Leszögezte ugyanakkor, hogy kizárt a csehországihoz hasonló jegybanki intervenció.
A cseh központi bank a múlt héten úgy döntött, hogy több mint tíz év után először devizapiaci intervenciókkal igyekszik majd gyengíteni a korona árfolyamát az euróval szemben, azért, hogy biztosítsa a 27 koronás euróárfolyamot, és megelőzze a deflációs spirált.
Az MNB elnöke elismerte, hogy a pénzromlás ütemének ilyen mértékű lassulása „kihívást” jelent, de megfogalmazása szerint az intervenció nem opció Magyarország számára, mert túl kicsi a gazdaság, miközben magas a – különösen a külföldiek kezében lévő – államadósság. „Nagyon óvatosnak kell lennünk, vagyis nagyon-nagyon kis lépéseket lehet csak tenni” – mondta.
