Terrorral indult az év
Január hetedikén Párizsban akkor még ismeretlen fegyveresek terrortámadást hajtottak végre. Tíz újságírót és két rendőrt agyonlőttek az egyebek mellett az iszlamista fundamentalistákon is gyakran élcelődő Charlie Hebdo című szatirikus hetilap párizsi székháza elleni támadásban. A terror elleni tiltakozásképpen hatalmas felvonulást szerveztek Párizsban, amelyen mintegy ötven ország képviseltette magát.
Megrengette a világot Svájc
A svájci jegybank január 15-én délelőtt váratlanul eltörölte a svájci franknak az euróval szembeni árfolyamküszöbét. A bank szerint az árfolyamküszöb „komoly károktól óvta meg” a svájci gazdaságot, de a fenntartása most már nem indokolt. A döntést követően felbolydultak a világ tőkepiacai. A devizapiacon a frank 0,948 euróra erősödött 0,832-es árfolyamról. A forint-frank kurzus pár perc alatt a 265 forintos sávról 310 forint fölé ugrott.
A döntés nem csak a svájci gazdaságot rengette meg, de a közép-európai országokat is a devizahitelek nagy száma miatt. Magyarország az átfogó devizahiteles rendezésnek köszönhetően kisebb veszteségekkel megúszta az árfolyamküszöb eltörlését, de az autóhitelesek közül mintegy 250 ezer érintett volt.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A Magyar Nemzeti Bank szerint a novemberi árfolyamrögzítés mintegy 700 milliárd forintos adósságnövekedéstől mentette meg a devizahiteleseket, ami megegyezik a magyar GDP 2 százalékával. Novemberben mintegy 12 milliárd dollár (3,3 ezer milliárd forint) értékben váltottak át forintra túlnyomórészt svájci frank alapú jelzáloghiteleket.
Görögök a fókuszban
Európát megmozgatta a görög válság újabb felvonása. A legfőbb félelem az volt, hogy leállítják a mentőhitelekhez kapcsolódó megállapodásokban előírt reformok végrehajtását, ezért sorra születtek a válságforgatókönyvek, az elemzőházak a Grexit esélyeit latolgatták. A görögök pedig kreatívnál kreatívabb ötletekkel álltak elő az adósságcsökkentéssel kapcsolatban. A részvény- és kötvénypiacok minden apróbb hírre erős hullámzással reagáltak.
Január végén megtartották az előrehozott parlamenti választásokat, amelyt a radikális Sziriza nyert. Az új kormányfő a párt vezetője, Alekszisz Ciprasz lett, a pénzügyminiszteri posztot Janisz Varufakisz tölthette be. Ezután a görög adósságválság újabb felvonása hónapokig lázban tartotta a piacokat.
Esett az olaj
Az első hónap 55 dolláros olajárral indította az évet, elemzők már ezt is alacsonynak találták. Január végére azonban tartósan 50 dollár alatt maradt a fekete arany ára. Az árfolyam emelkedésének a kitermelés visszafogása segített volna, de a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) tagállamai nem csökkentették a kvótákat.
Ebben a hónapban hunyt el a világ legnagyobb olajtermelőjének, Szaúd-Arábiának az uralkodója, Abdalláh bin Abdel-Azíz. A kilencvenegy éves király 2005 óta állt az olajban gazdag szunnita vezetésű ország élén, de több mint két évtizedig volt meghatározó alakja a szaúdi politikának. Szalman bin Abdel-Aziz, az új uralkodó első beszédében azt mondta, hogy „Isten segítségével továbbra is követjük a helyes utat, amelyen ez az állam létrehozása óta jár”. Kijelentését a piacok biztosítékként értelmezték arra nézve, hogy Szaúd-Arábia nem vizsgálja felül energetikai politikáját.
Elkészült a csodafegyver
Január 13-án elfogadta és bemutatta az Európai Bizottság az Európai Stratégiai Beruházási Alapot (European Fund for Strategic Investment, EFSI) létrehozó jogszabály-javaslatot, amelynek révén a Jean-Claude Juncker vezette testület három év alatt, túlnyomórészt magántőke mozgósításával összesen 315 milliárd euró értékű beruházás megvalósulását szeretné elérni.
Kinyitották a pénzcsapot
Január 22-én Mario Draghi, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke bejelentette, hogy elindítják az európai QE-t. Vagyis az eddigi eszközvásárlást kiegészítve az EKB ezentúl államkötvényeket is vásárol, mindent összevetve havi 60 milliárd euró keretében. A program márciusban indul és legalább 2016 szeptemberéig tart majd, de a végét az inflációs cél teljesülése határozza meg.
Új szabályok a hitelezésben
Itthon január elsejétől hatályos a Magyar Nemzeti Bank új adósságfék-szabályozása, amelynek célja, hogy megakadályozza a háztartások túlzott eladósodását és a devizahitelezés újbóli felfutását.
Ugyanebben a hónapban a KDNP kidolgozta és átadta az igazságügyi tárcának a családi csődvédelemről szóló törvényjavaslatot.
Csere az ÁKK élén
Varga Mihály elfogadta Töröcskei István lemondását az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatói posztjáról, helyére Barcza Györgyöt nevezte ki.
Botrányos cég a tőzsdén
A Kecskeméti Törvényszék januárban megállapította a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) prémium kategóriájában jegyzett Business Telekom Nyrt. fizetésképtelenségét és egyúttal főeljárásként elrendelte a társaság felszámolását. A céget többször is megbírságolta a BÉT és az MNB a közzétételek elmulasztása és tartozásainak kiegyenlítetlensége miatt. A cég vezetői perrel fenyegették a SkillInvest Kft.-t a korábban megígért tőkeemelés elmaradása miatt.
