A franciák megengedőbbek lennének
Az RMC francia rádiónak még kedden adott nyilatkozatában az európai biztos kijelentette, hogy az euróövezeti pénzügyminiszterek már megvitatták a kérdést és abban állapodtak meg, hogy csökkentik a kamatokat és kitolják a futamidőket. Ezt azonban csak azután lehet megtenni, hogy Görögország és hitelezői megállapodnak egy jó fejlesztési és támogatási programról.
Moscovici nyilatkozata némiképp ellentmond Angela Merkel német kancellár vasárnapi nyilatkozatának. Az ARD német országos közszolgálati televízióban sugárzott interjúban Merkel leszögezte, hogy szó sem lehet Görögország államadósságának elengedéséről, és törlesztési könnyítésekről csak azután lehet tárgyalni, hogy az athéni vezetés teljesíti az újabb nemzetközi hitelprogramban vállalt kötelezettségeit, és ezt az első felülvizsgálat igazolja.
Gyorsítanak az ügymeneten
A Bloomberg hírügynökség értesülései szerint a hitelezők – az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) – azt tervezik, hogy a következő két hét alatt lefolytatják a tárgyalásokat és augusztus 6-ra megállapodnak, hogy az új program alapján az első részletet már augusztus 17-én folyósítani tudják.
Hamarosan törlesztniük kell és még nincs meg a pénz
Görögországnak legközelebb augusztus 6-án kell 188 millió eurót az IMF-nek, augusztus 20-án pedig több mint 3,3 milliárd eurót az EKB-nek törlesztenie. Hétfőn az Európai Unió segélyalapjából kapott áthidaló hitelből fizetett ki 4,2 milliárd eurót az euróövezeti jegybanknak, mintegy kétmilliárd eurót pedig a valautalapnak az athéni vezetés.
Görögország a tervek szerint nagyjából 86 milliárd euró hitelt kap az euróövezeti válságkezelő rendszer, az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) keretében. A Bloomberg által megkérdezett elemzők fele szerint ez az összeg nem lesz elegendő Görögország számára, 71 százalék szerint pedig továbbra is fennáll annak veszélye, hogy Görögország elhagyja az euróövezetet a jövő év vége előtt. Eközben a görög parlamentben szerdán megkezdődött a kormány által előző nap beterjesztett törvénycsomag megvitatása.
Péntektől újra asztalhoz ülnek
Evklídosz Cakalotosz pénzügyminiszter a négy illetékes parlamenti bizottság együttes ülésén leszögezte, hogy pénteken meg kell kezdeni a tárgyalásokat a hitelezőkkel az új, hároméves programról, amihez azonban jóvá kell hagyni a polgári törvénykönyv reformját, valamint a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló európai irányelvnek a görög jogrendbe történő átültetését tartalmazó előterjesztést. Nikosz Paraszkevopulosz igazságügyi miniszter úgy fogalmazott, hogy a parlamentnek el kell fogadnia a hitelezőkkel egyeztetett törvényeket, különben az országot a fizetésképtelenség fenyegeti.
Az illetékes bizottságok után a parlament plenáris ülést tart, majd – valószínűleg késő este – név szerinti szavazással zárják a vitát. Mivel az új törvénycsomagból kikerültek a legvitatottabb pontok, így a korai nyugdíjazás megszüntetésével és az agrárgazdálkodók adóterheinek emelésével kapcsolatos rendelkezések, szinte teljesen biztos, hogy a parlament elfogadja az előterjesztést, így pénteken elkezdődhetnek a tárgyalások.
Így is sokkal tartoznak
Az Európai Unió tagállamai közül Görögország államadóssága volt a legnagyobb a hazai össztermékhez (GDP) mérve az idei első negyedévben, miközben Görögországé csökkent a legjelentősebben a tavalyi utolsó három hónappal összevetve – derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat által szerdán közzétett adatokból.
Az oroszok mégsem adnak pénzt
Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője cáfolta azt a görög lapértesülést, miszerint Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök 10 milliárd dollárt kért Vlagyimir Putyintól, hogy meg tudja teremteni a drachmához való visszatéréshez szükséges devizatartalékot.
„Többször cáfoltuk, az elnök és a (külügy)miniszter is, a legkülönbözőbb szinteken elmondtuk, hogy Görögország vezetése nem kért segítséget Oroszországtól” – jelentette ki Peszkov szerdán tartott sajtóértekezletén.
Újra emelni kellett a görögöknek szánt pénzen
Az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsa szerdán 900 millió euróval 90,8 milliárd euróra emelte a sürgősségi likviditási támogatásból (Emergency Liquidity Assistance – ELA) igénybe vehető források keretösszegét a görög bankok számára – egy név nélkül nyilatkozó forrás közlése szerint.
A kormányzótanács előzőleg július 16-án emelte az ELA plafonját, akkor is 900 millió eurós összeggel a görög nemzeti bank kérésére.
A Reuters és a Dow Jones által idézett forrás szerint „nem lenne meglepő, ha az EKB hétről hétre emelné a görög bankok számára az ELA nagyságát”.
A görög válság kezdete óta nulláról emelkedett a jelenlegi mintegy 91 milliárd euróra a görög bankok vészhelyzeti likviditási támogatása.
