A Barclays befektetési és elemzőrészlege rendszeresen méri a globális – és különösen az amerikai – adósságfinanszírozás szempontjából alapvető fontosságú japán kötvényalap-kezelői kör hangulatát.
Legfrissebb vizsgálata során a ház azt a kérdést tette fel a felmérésbe bevont japán intézményi kötvénybefektetőknek, hogy mikortól várják a Fed havi 85 milliárd dolláros kötvényvásárlási programjának kivezetését. Mindössze 17,9 százalék jelölte meg decembert, ugyancsak 17,9 százalék januárban számít a Fed-program leépítésének kezdetére, ugyanakkor a megkérdezetteknek több mint a 60 százaléka jövő márciusra, vagy még későbbre valószínűsítette ugyanezt.
A befektetői hangulat változását illusztrálja, hogy a Barclays előző felmérésében – amelyet a ház az amerikai államadósság-limit emelése ügyében vívott washingtoni politikai csata előtt végzett el – a megkérdezett japán intézményi befektetők 76 százaléka idén decemberre jósolta a Fed-program leépítésének kezdetét.
Ben Bernanke, a Federal Reserve hamarosan leköszönő elnöke a nyáron egyenes utalást tett arra, hogy a Fed még az idén hozzákezdhet a gazdaságélénkítő likviditáspótlásra fordított összeg csökkentéséhez, 2014 közepére pedig le is állíthatja a mennyiségi enyhítési ciklust, ha azt az amerikai gazdaság állapota lehetővé teszi.
Ezt a menetrendet az azóta lezajlott fejlemények nyomán most már kevéssé tartják valószínűnek elemzői körökben, ám Bernanke szavait annak idején jelentős eladási hullám követte a felzárkózó piacokon. Ezek a gazdaságok ugyanis a Federal Reserve és a világ többi vezető jegybankja által alkalmazott rendkívüli mértékű monetáris enyhítés legfőbb haszonélvezői között voltak, mivel a pénzügyi válság óta a piacra zúdított – elemzői kimutatások szerint globálisan eddig mintegy 12 ezer milliárd dollárnyi – pótlólagos jegybanki likviditásból a hozamelőnyt kereső intézményi befektetők nem keveset juttattak felzárkózó térségi eszközökbe.
A Moody’s Investors Service, a világ legnagyobb hitelminősítő csoportja – amely külön elemzést állított össze arról, hogy miként érintené a közép- és kelet-európai gazdaságokat a Fed és más nagy jegybankok likviditásözönének megvonása – kimutatta, hogy a 2005-2007 közötti időszakhoz képest a térségben Szlovákia és Lengyelország portfolió-beáramlása emelkedett a legnagyobb mértékben 2010 és 2012 között. Ebben a két országban a hazai össztermékhez (GDP) viszonyítva 3,6, illetve 4,2 százalék volt az elmúlt két évben a portfolió-beáramlások értéke a pénzügyi válság és a jegybanki mennyiségi enyhítési programok kezdete előtt mért két év 1,1, illetve 1,7 százalékos aránya helyett.
Csehországban és Romániában kisebb mértékű volt az emelkedés, 2, illetve 1.8 százalékra a korábbi 0,8 és 0,6 százalékról. Magyarországon a GDP-érték 1,9 százalékára csökkent a 2010-2012-es időszakban a portfolió-beáramlások értéke a 2005-2007-es 4,3 százalékos átlagról, de a magyar piacra érkező portfoliótőke GDP-arányos értéke így is összemérhető maradt a cseh és a román szintekkel – áll a Moody’s kimutatásában.
A ház szerint a külföldi jegybanki likviditásözönből eredő kamatköltség-megtakarítások mind az öt ország esetében jelentősen hozzájárultak a költségvetési konszolidációhoz. „Szokatlan körülmények” egy idejű kialakulásának eredményeként jöttek létre e kedvező külső finanszírozási kondíciók, ám az valószínűtlen, hogy ugyanezek a körülmények középtávon ismét előállnának – jósolták a Moody’s londoni elemzői.
A hitelminősítő szerint amikor a fejlett ipari gazdaságok jegybankjai hozzákezdenek majd e monetáris ösztönzés visszavonásához, az ennek nyomán apadó globális likviditás valószínűleg csökkenti a keresletet a felzárkózó térség állampapírjai iránt, várhatóan emelve ezeknek a szuverén adósságeszközöknek a hozamát.
A Moody’s elemzői szerint a közép- és kelet-európai ötök közül – a bruttó finanszírozási igényeket és a hazai finanszírozási források likviditását figyelembe véve – erre a folyamatra Románia és Magyarország lenne a legérzékenyebb, Lengyelország közepesen, Szlovákia és Csehország pedig a legkevésbé sebezhető.
