Kicsik és nagyok
A sörgyártással foglakozó hazai vállalkozások elmúlt 3 éves pénzügyi beszámolóinak vizsgálatakor szembetűnő az a tény, hogy az ágazati szereplők méretüket tekintve rendkívül polarizáltak.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”32″]
Az egyik oldalon az a 10-11 darab közép- és nagyvállalat található, amelyek uralják a hazai piacot és általában külföldi licenszek alapján, nagyüzemi módon állítják elő termékeit. Árbevételük általában meghaladja az évi 100 millió forintot, de zömük milliárd feletti forgalmat produkál évről-évre.
A másik oldalon pedig az elmúlt néhány évben a kézműves termékek divatját meglovagoló házi és családi főzdék állnak, melyek éves forgalma nem éri el a 100 millió forintot, sőt többségük csak néhány millió forintos nettó árbevétellel rendelkezik. E két véglet között nincs működő piaci szereplő.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Egyre többen
Az elmúlt 3 évben a piaci szereplőinek száma évről évre növekedett, elsősorban a mikro-és kisvállalati szegmensben, ami azt jelzi, hogy még most is sokan látnak fantáziát a kisüzemi sörfőzésben. A veszteséges vállalkozások arányát vizsgálva azonban jó látható, hogy a nem megfelelő tőkeerővel piacra lépő kis sörfőzdék majdnem fele (47,5%-ka) veszteséges, ami a jövőre nézve nem ad okot a túlzott bizakodásra.
A nagyüzemek száma szintén növekedett, sőt árbevételeiket is tudták növelni az elmúlt 3 évben. Arányát tekintve árbevételük teszi ki az ágazat összes bevételeinek 94,2%-át, és közülük csak 2 vállalkozás volt veszteséges. Amennyiben a hazai sörfogyasztási szokások nem változnak drasztikusan, ez a növekedési tendencia a következő években is tartható lesz.
A jövő nagy kérdése, hogy továbbra is növekedni fog e, a házi főzésű sörök iránti érdeklődés és kereslet, hála néhány, most már jelentős hagyománnyal rendelkező gasztro fesztiválnak és egyéb rendezvénynek. Ellenkező esetben a tőkeszegény kis sörfőzdék jó része, biztosan lehúzhatja a rolót – zárta elemzését Hantos Zoltán projektmenedzser.
