Ezt várta a minisztérium
Az év első két hónapját 180,4 milliárd forintos többlettel zárta az államháztartás központi alrendszere márciusban a havi deficit 378,5 milliárd forintot tett ki.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”109″]
A magasabb idei hiány megfelel a minisztérium várakozásainak és közleményében az NGM hangsúlyozza, hogy az államháztartás helyzete továbbra is stabil, ami a költségvetési év teljes egészére jellemző lehet.
Az idei év első három hónapját a központi költségvetés 168,6 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 45,9 milliárd forintos deficittel zárták, az elkülönített állami pénzalapok pedig 16,4 milliárd forintos többletet mutattak.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Számos tényező játszott közre
Az idei és a tavalyi első negyedéves egyenleg alakulását számos tényező változásának együttes hatásával magyarázta a minisztérium. Az első helyen emelte ki, hogy a tavaly novemberben megkötött hatéves bérmegállapodás hatásai már egyértelműen érezhetők: az előző évhez képest jelentősen növekedtek a személyi jövedelemadó bevételek.
Ezen kívül egyszeri tételek, például a termőföld értékesítésének összege, valamint az uniós támogatások utólagos megtérítései is megjelentek a büdzsében. Mérsékeltebben teljesültek ugyanakkor az általános forgalmi adóból származó bevételek, mivel a jó adózókat támogató januártól hatályos új áfa-visszatérítési szabályok szerint a kiutalást az adóhatóság már 45 napon belül teljesíti a korábbi 75 nap helyett.
A kiadásoknál a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok uniós kiadásait emelte ki közleményében a minisztérium, amelyek már szinte teljes egészében a 2014-2020-as operatív programokhoz köthetők.
Az idei évre kitűzött uniós módszertan szerinti hiánycél változatlanul a GDP 2,4 százaléka – erősítette meg az NGM hozzátéve, hogy a kedvező makrogazdasági és költségvetési előrejelzések alapján ez reális és teljesíthető, amit a stabil befektetői bizalom is visszaigazol.
