Az államtitkár beszámolt arról, hogy a foglalkoztatási és szociális ügyek minisztereinek tanácsülésén Magyarország két témában volt érintett, az Európai Bizottság 2017. évi országjelentés és a kiküldetési irányelvek tárgyalásában.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”110″]
Miért rossz a kiküldetési irányelv?
Cseresnyés Péter kifejtette, az európai uniós kiküldetési irányelv beterjesztett módosítása sértené a nemzeti önrendelkezést. A módosítással nem minimálbért, hanem egyfajta javadalmazást vezetnének be a kiküldött munkavállalók jövedelmének számításánál.
A javadalmazás fogalom tartalmát nem definiálnák pontosan, így azt mindenki saját értelmezése szerint használná, a kelet-európai vállalkozások pedig elveszítenék jelenlegi versenyelőnyüket a nyugat-európai társakkal szemben – mondta.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Továbbra is kérdés, hogy az uniós kiküldetési irányelvet kiterjesztik-e a fuvarozásra, ez esetben ugyanis áldatlan állapotok állnának elő, ellehetetlenítenék a magyar fuvarozásban dolgozók munkáját, megszüntetnék a verseny lehetőségét az EU belső piacán – hangsúlyozta Cseresnyés Péter.
Magyarország az ülésen azt képviselte, hogy próbáljanak közös álláspontot kialakítani a versenysemlegesség biztosítására, ne avatkozzon be senki a nemzetállomok belső döntési kompetenciájába – fejtette ki az államtitkár.
Szegénység és közmunka
Cseresnyés Péter beszámolt arról, hogy az országjelentés tárgyalásakor a magyar delegáció a dokumentumban nem szereplő magyar eredményeket ismertette. Például azt, hogy Magyarországon a szegénységi indikátorok 2013 óta javulnak, a 2017-es monitoring értékelés szerint 13 szegénységi mutatószámban javított az ország, és ezzel élen jár az Európai Unióban.
Az ifjúsági munkanélküliség, a relatív családi szegénység, a szegények számának csökkentésében jelentős eredményeket ért el Magyarország, és ez nem került be az országjelentésbe – mondta Cseresnyés Péter.
Hangsúlyozta, ugyanakkor a dokumentumban a közfoglalkoztatást már nem negatív módszerként, hanem elfogadott megoldásként említik, amely a nehéz helyzetben lévőket, a hosszabb távon munkanélkülieket a közbenső foglalkoztatási formával jó eredménnyel vezeti át az elsődleges munkaerőpiacra.
