A dokumentumot – amely még nem a végleges kereskedelmi szerződés – Donald Tusk, az Európai Tanács és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, illetve Abe Sindzó japán kormányfő írta alá.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”110″]
A főbb vitás kérdésekre sikerült megoldást találniuk a feleknek, kivéve néhány területet, például a beruházásvédelmet, azonban bizonyos technikai részletekről még megegyezésre kell jutniuk, ami akár hónapokig is eltarthat. Az Európai Bizottság az év végéig szeretné tető alá hozni a végleges egyezményt, a tárgyalók ezért az elfogadott szövegre építve folytatják a munkát.
Brüsszeli tájékoztatás szerint a megállapodás „eltörli az uniós vállalkozások által fizetett vámok többségét, amelyek évente mintegy egymilliárd euróra rúgnak, megnyitja a japán piacot a legfontosabb mezőgazdasági exporttermékek előtt és új üzleti lehetőségeket teremt számos ágazatban”.
Elzárkózni nem jó
Az ülést követő közös sajtóértekezleten Juncker kijelentette: az egyezség hatásai jelentősen túlmutatnak a szabadkereskedelmen. „E megállapodás révén az EU és Japán a legmagasabb szintű szabványok mellett kötelezik el magukat olyan területeken, mint a munkajog, a biztonság, a környezetvédelem és a fogyasztóvédelem. Azt az erős üzenetet közvetítjük a világ felé, hogy kiállunk a nyílt és tisztességes kereskedelem mellett. Úgy véljük, hogy a protekcionizmus nem jelent védelmet” – mondta.
„Az elzárkózás a világtól nem jó az üzleti világnak, a világgazdaságnak és a munkásoknak sem” – szögezte le a bizottság elnöke.
Tusk kijelentette, a Brexit kapcsán hallani lehetett olyan nyilatkozatokat, amelyek szerint az unión kívül könnyebb kereskedelmi megállapodásokat kötni, de „ma bebizonyítottuk, hogy ez nem igaz”.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
„Miközben néhányan azt mondják, hogy visszatér az elszigeteltség és a dezintegráció kora, mi megmutattuk, hogy nem ez a helyzet. A világnak nem kell száz évet visszamennie az időben” – fogalmazott Tusk, hozzátéve, hogy az EU-t és Japán összekötik a közös értékek, a liberális demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság.
A legfontosabb megállapodás
A tervezett megállapodásban esetenként hosszú átmeneti időszakokat hagynak, de mások mellett eltörlik a japán vámokat a bor és számos sajt tekintetében, lehetővé teszik, hogy az EU jelentősen növelje a marha- és a sertéshús exportját, illetve biztosítják, hogy több mint 200 úgynevezett uniós földrajzi árujelző ugyanolyan szintű oltalomban részesüljön majd Japánban, mint Európában.
Megnyitják majd a szolgáltatások és a közbeszerzések piacát, ugyanakkor átmeneti időszakok alkalmazásával védik az unió érzékeny gazdasági ágazatait, például az autóipart.
A bizottság közleménye szerint ez lesz EU eddigi legfontosabb kétoldalú kereskedelmi megállapodása, amely ráadásul először foglal magában kötelezettségvállalást a párizsi klímaszerződés iránt.
Szimbolikus jelentősége is van
Japánban és az unió 28 tagállamában közel 640 millió ember él, a felek együttesen a világgazdaság közel 30 százalékát teszik ki, részesedésük a világkereskedelem teljes forgalmából megközelíti a 40 százalékot. Japán az Európai Unió hatodik legnagyobb exportpiaca, a japán kivitelnek pedig a harmadik legfontosabb célpontja az EU.
A 2013 tavaszán kezdődött maratoni egyeztetések keretében már 18 tárgyalási fordulót tartottak.
Szakemberek szerint a szerződés szimbolikus jelentőséggel is bír, minthogy a protekcionista kereskedelempolitikát folytató Donald Trump amerikai elnök kivonta az Egyesült Államokat a Csendes-óceáni Partnerség nevű kereskedelmi megállapodásból (TTP), illetve szembehelyezkedett az EU-val tervezett transzatlanti szabadkereskedelmi egyezménnyel (TTIP).
