Először az aktiválás óta
May először találkozott az Európai Unió állam- és kormányfői alkotta testület vezetőjével azóta, hogy múlt szerdán hivatalosan elindította a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamatot a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválásával.
A csütörtöki megbeszélés után a felek nem tartottak sajtótájékoztatót, de a Downing Street szóvivője közölte, hogy Theresa May a tárgyaláson megerősítette, London a brit EU-tagság megszűnése után is „elmélyült, különleges” kapcsolatrendszert kíván fenntartani az Európai Unióval.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”109″]
A brit miniszterelnök közölte Tuskkal azt is, hogy Nagy-Britannia szeretné elkezdeni a hivatalos kilépési tárgyalásokat, amint a 27 többi tagállam egyezségre jut az EU tárgyalási irányelveiről.
Az unió tervezett irányelveit Tusk ismertette két nappal azután, hogy London bejelentette a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválását.
Máris viszály lett a javaslatcsomagból
A tárgyalási irányelvekről összeállított javaslatcsomag – amelyet az EU-ban maradó 27 tagországnak még jóvá kell hagynia – azonnal komoly diplomáciai viszályt szított a brit és a spanyol kormány között. London számára váratlanul szerepel ugyanis tervezetben egy olyan kitétel, amely szerint a brit kormány és az EU közötti majdani kilépési megállapodás akkor terjeszthető ki a Spanyolország déli csücskén fekvő Gibraltárra, ha erről London és Madrid külön megállapodik.
A brit kormány értelmezése szerint ez gyakorlatilag vétójogot adna Spanyolországnak a Gibraltárt érintő döntésekben.
A brit korona fennhatósága alá tartozó terület ügye a Downing Street tájékoztatása szerint Theresa May és Donald Tusk csütörtöki megbeszélésén is hangsúlyosan szóba került. A brit miniszterelnök hivatala szerint May egyértelművé tette az Európai Tanács elnöke számára, hogy a Gibraltár feletti fennhatóság kérdéséről nem kezdődhetnek tárgyalások a gibraltári lakosság beleegyezése nélkül.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Az EU tárgyalási irányelveiről szóló tervezet közzététele óta ez a második hasonló értelmű hivatalos megnyilvánulás London részéről Gibraltár ügyében.
A Downing Street vasárnap külön nyilatkozatban közölte: a brit kormány soha nem járulna hozzá, hogy Gibraltár lakossága szabadon és demokratikusan kifejezésre juttatott akarata ellenére más ország fennhatósága alá kerüljön, és London tárgyalni sem hajlandó Gibraltár szuverenitásáról a terület egyetértése nélkül.
Pozitív hangvétel
Gibraltáron 2002-ben népszavazást tartottak arról, hogy a lakosság szeretne-e megosztott brit és spanyol fennhatóság alatt élni, de a résztvevők 98,5 százaléka elvetette ezt a megoldást.
Spanyolország 1713-ban, a spanyol örökösödési háborút lezáró Utrechti Szerződésben mondott le a stratégiai helyen fekvő, jelenleg 30 ezer lakosú terület feletti fennhatóságról London javára, elvileg örökre, ám a spanyol kormányok az utóbbi évtizedekben rendre megkérdőjelezik a szerződés érvényességét.
Theresa May és Donald Tusk csütörtöki londoni megbeszélése után a Downing Street szóvivője mindazonáltal közölte: a brit kormányfő és az Európai Tanács elnöke egyaránt „pozitív hangvételűnek” minősítette a tárgyalásokat, és megállapodtak arról is, hogy „szoros kapcsolatban” maradnak a tárgyalási folyamat ideje alatt.
