Maradt a kamat
Az elemzői konszenzus szerint az MNB idén és jövőre sem módosítja a jegybanki alapkamatot. Ez jelentős változás az egy hónappal korábbi felméréshez képest, amikor azzal számoltak, hogy az idén stagnál az alapkamat, majd a jövő év végére 1,83 százalékra nő. A monetáris tanács utoljára 2015. július 22-én változtatott az alapkamat szintjén, akkor csökkentette a korábbi 1,50 százalékról a jelenlegi 1,35 százalékra.
Nem érdekelte a forintot a kamattartás
Nem befolyásolta lényegesen a forint árfolyamát a jegybanki kamatdöntés. Az eurót a kamatdöntés bejelentése előtt 307,47 forinton jegyezték, tíz perccel később pedig 307,55 forinton. Kedden a jegyzés kora délutánig 306,98 és 307,99 forint között alakult. Az euró hétfőn elért 306,66 forintos jegyzése a forint idei legerősebb árfolyama. Legutóbb tavaly május közepén jegyezték hasonló szinten az eurót. Az évet az euró 315 forint felett kezdte, a forint azóta több, mint két és fél százalékkal erősödött.
Elgondolkodhat a jegybank a csökkentésen
Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő elemzője szerint az elmúlt hónap során a jegybank szándékaival összhangban laposodott a magyar hozamgörbe, a nem hagyományos eszközök alkalmazásával az MNB lejjebb tudta hozni a kamatokat a hozamgörbe hosszabb lejáratú részein.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A nemzetközi környezet támogatóbbá vált, a fejlett piaci jegybankok ismét aktívabb üzemmódba kapcsoltak, és egyre több jegybank esetében merül fel a negatív irányadó kamat lehetősége. Az USA-ban a FED kamatkilátásai kapcsán is nagy változások történtek, a piac jelenleg 50 százaléknál kisebb esélyt lát egy újabb kamatemelésre az idei év során. A régiónkban is érezteti hatását az enyhítő trend, a Cseh Jegybank legutóbbi ülésén már nem zárkózott el a negatív irányadó ráta alkalmazásától.
A hazai folyamatok is abba az irányba mutatnak, hogy – az eddigi kommunikáció ellenére – feltehetően az MNB is elgondolkodik majd a további alapkamat csökkentésen. Az elmúlt hónapok inflációs számai jelentősen elmaradnak a decemberi jelentésben vázolt pályától, és a forint is erősödésbe kezdett, hiszen a rövid magyar kamatok egyre vonzóbbak a negatív eurós kamatokhoz képest. Márciusban az ECB nagy valószínűséggel újabb enyhítéseket jelent majd be, mélyebb negatív tartományba tolva a betéti kamatát. Az MNB új Inflációs Jelentése és a várható ECB döntés a magyar jegybank számára is könnyen megteremtheti a kamatvágáshoz szükséges feltételeket.
Hogyan alakul az alapkamat?
Az Equilor elemzői nem számítanak jelentős újdonságra a három órakor megjelenő közleményben sem, mivel a február 10-i jegyzőkönyv jól megvilágította, hogy kamatcsökkentés vagy változtatás a nem konvencionális monetáris eszköztárban az EKB márciusi ülése előtt nem várható.
Idén januárban az EKB a rendkívül negatív befektetői hangulatra és magas volatilitású ármozgásokra hivatkozva közölte, hogy márciusban felül fogja vizsgálni az intézkedéseit. A jelenlegi várakozások szerint március 10-én azEurópai Központi Bank tovább növelheti értékpapírvásárlásainak havi keretösszegét a jelenlegi 60 milliárd eurós szintről. Ez önmagában az elemzők szerint nem lenne elegendő, ezért további intézkedéscsomagot is várnak: felmerül a betéti kamat (legalább 20 bázispontos) csökkentésének scenáriója, amelyet a bankok számára kidolgozott pufferrel vegyítenének. Ez biztosítaná, hogy a nehéz helyzetben lévő európai bankszektor jövedelmezősége ne romoljon tovább. További változtatások is lehetségesek, pl. a korábban meghatározott limitek és a megvásárolható kötvények listája is bővíthető, tekintettel a másodpiaci likviditási problémákra.
A várt változásokat a korábbiaktól eltézően nem csak az elemzők valószínűsítik, de az Európai Központi Bank január 27-i kamatdöntő ülésének jegyzőkönyve is arról tanúskodik, hogy nagy valószínűséggel irányváltás lesz a monetáris politikában. Mivel a monetáris politika környezete ilyen jelentős mértékben módosulhat, nem meglepő az MNB kiváró álláspontja. A piac figyelme ezen a héten inkább a közlemény részleteire irányulhat: mint pl. hogyan fogalmaz az MNB az inflációval kapcsolatban vagy változik-e véleménye a GDP növekedési potenciáljáról.
A kötvénypiac és a magyar forint is a márciusi eseményekre készül. A magyar hozamok továbbra is rekord alacsony szinten találhatóak, köszönhetően az önfinanszírozási program támasztotta kereslet-növekedésnek és az európai kötvénypiaci hozamesésnek, melyet az optimista várakozások támogatnak az EKB ülése előtt. A lejáró állampapírok (mint pl. a 16/C) hirtelen növekedést okoztak a külföldiek kezében levő magyar állampapír-állomány átlagos futamidejében, miközben maga az állomány jelentősen csökkent tavaly nyár óta.
A forint erősödéssel reagált az elmúlt hetek eseményeire: a javuló nemzetközi tőkepiaci hangulat mellett az euró gyengülése is jól látható. Jövő pénteken piaczárás után a Moody’s nyilatkozhat Magyarország hitelminősítéséről: a felfokozott várakozások addig tovább tesztelik a nyár óta létrejött kereskedési sáv alját, a 307-es szintet.
