Nem kap pénzt Athén
Az IMF a görög adóssághelyzet rendezéséhez szükséges lépéseket illetően vezető közgazdásza, Olivier Blanchard két héttel ezelőtti blogposztját idézte fel. Ebben az áll, hogy mindkét félnek nehéz döntéseket kell hoznia: Athénnak el kell fogadnia az áfaemelésre és a nyugdíjkifizetések csökkentésére irányuló hitelezői követelést, a hitelezőknek pedig pótlólagos pénzügyi támogatást kell majd nyújtaniuk Görögországnak, és a meglévő adósság visszafizetését át kell alakítaniuk hosszabb futamidőre, alacsony kamatozásúra.
A kommüniké ugyanakkor megerősítette, hogy miután Görögország kedden nem fizette be az IMF kasszájába a mentőcsomagból korábban felvett hitelek aznap esedékes törlesztőrészletét, a valutaalap szabályai szerint addig nem számíthat IMF-finanszírozásra, amíg nem rendezi 1,5 milliárd euróra rúgó hátralékát. Ennek ellenére az ország továbbra is a pénzügyi szervezet tagja marad, változatlanul rendelkezik szavazati joggal és képviselteti magát az igazgatótanácsban, továbbá jogosult technikai jellegű segítségre.
Nem segít az időhúzás
Az IMF egyértelművé tette, hogy a fizetési határidő elmulasztása estén nincs türelmi idő, Athén tehát hátralékba került. Egy tagállam kérhet ugyan halasztást, de az IMF hosszú ideje fennálló álláspontja szerint nem járul hozzá a késedelmes fizetéshez. Ennek az az oka, hogy amikor három évtizede az IMF több szegény országnak engedélyezte a halasztást, egy esetben sem javított a helyzeten önmagában a törlesztési határidő kitolása – áll az összefoglalóban.
A hátralék megfizetését illetően a valutaalap azt írta, hogy ez bevett eljárás szerint az érintett tagállamokkal együttműködésben történik, és ezt illetően az IMF – saját értékelése szerint – javarészt sikeres volt a múltban. A valutaalap felidézi, hogy 1978 és 1989 között 19 ország halmozott fel hátralékot nála, amelyek közül Szudán és Szomália kivételével mindegyik felül tudott kerekedni a problémáin az IMF-fel együttműködésben. Az utóbbi időben Zimbabwe volt az egyetlen állam, amely számára folyamatos gondot okoz a törlesztés.
Komoly következmények lehetnek
A törlesztés elmaradását terhelő büntetéseket illetően az IMF azt közölte, hogy a legfőbb azonnali hátrány, ami az illető országot éri, hogy nem juthat IMF-finanszírozáshoz.
A Moody’s-tól is megkapta a pofont Athén
Leminősítette Görögország eddig is mélyen spekulatív államadós-osztályzatát a Moody’s. Közben az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő Eurócsoport egységesen úgy döntött, hogy kivárja a görögországi népszavazás eredményét.
Ha Görögország több mint 12 hónapon keresztül nem fizet, az IMF végrehajtó tanácsa „nem együttműködő” országnak nyilváníthatja, s ezt követően felfüggeszthetik az Athénnak nyújtott technikai támogatást, az ország IMF-beli szavazati jogát, és a legvégső esetben – ha a „nem együttműködő” magatartás rendkívüli és tartós mértéket ölt – kizárhatják Görögországot a szervezetből. Ez utóbbi potenciális lépésekre rugalmas időkeret vonatkozik.
Arra vonatkozóan, hogy Görögország más hitelezői – az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank – számára mit jelent az IMF-nél való hátralékba kerülés, a közlemény csupán annyit ír, hogy erről az érintett hitelezőknek kell határozniuk. A Nemzetközi Valutaalap közleményében azt is leszögezte, hogy Athén hátralékba kerülése nem jelent akadályt abban, hogy kielégítse más országok finanszírozási igényét, és az elmaradt görög törlesztés miatt az IMF egyik tagállamát sem érte közvetlen pénzügyi veszteség.
Minél előbb kötélnek kéne állni
Lagarde Washingtonban a CNN amerikai hírtelevíziónak és a Reuters brit hírügynökségnek szerdán nyilatkozva azt hangsúlyozta, hogy Athénnak minél előbb meg kell hoznia az IMF és az európai hitelezők – az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank – által kidolgozott programokban foglalt strukturális reformokat és fiskális kiigazítást, hogy fenntartható gazdasági és költségvetési pályára álljon.
A Reutersnek az esetleges újabb részleges adósságelengedést lehetőségét firtató kérdésére pedig azt mondta, hogy a jelenlegi helyzetben jobb lenne, ha erre csak azután kerülne sor, hogy Athén „eltökélt lépést tesz a reformok irányába”.
Lagarde diplomatikusan fogalmazott
Az egyebek mellett adósságelengedést kérő, illetve több megkövetelt megszorító intézkedés elutasító radikális baloldali Sziriza párt vezette görög kormány tárgyalási taktikájával és szavahihetőségével kapcsolatban az IMF vezérigazgatója úgy fogalmazott: „Nincs választásunk, hogy ki képvisel egy országot, és minden választott kormányt (…) legitim partnernek tekintünk a tárgyalásokon”.
Ugyanakkor Alekszisz Ciprasz görög kormányfő keddi ajánlatát – amely szerint Athén kész lenne elfogadni a hitelezők legtöbb feltételét – nem kommentálta.
„Olyan sok ajánlatot kaptunk már az utóbbi néhány nap során, amelyeket aztán jóváhagytak, érvénytelenítettek, megváltoztattak, kiegészítettek, hogy igen bizonytalan, hogy a legutóbbi javaslat pontosan hol is áll” – fogalmazott a Reutersnek.
A CNN-nek pedig azt mondta, a tárgyalásoknak jót tenne egy kicsit nagyobb érettség, bár konkrétan nem beszélt a görög fél felelősségéről.
Vannak követendő példák
Ciprasz szerdán – kevesebb mint egy nappal a korábbi követeléseiről lemondani látszó ajánlata után – már arra buzdította a görögöket, hogy szavazzanak nemmel a vasárnap esedékes népszavazáson a nemzetközi hitelezők által Görögországnak kínált programra, mert az szerinte túlzott megszorításokat és így nagy társadalmi áldozatokat követelne.
A CNN-nek azt Lagarde is elismerte, hogy a legkiszolgáltatottabb görögök megsegítésére „nyilvánvalóan lennie kell egy szociális védőhálónak”, és bár a hitelezők az adószedés szigorítását követelik, a közterheket „különösen a leggazdagabbaknak kell megfizetniük”. Mindazonáltal a Reutersnek azt hangoztatta, hogy a korábban mentőcsomagra szorult, de sikeresen talpra állt Írország és Portugália példája azt mutatja, hogy az ilyen helyzetekben nehéz intézkedéseket kell hozniuk a bajba jutott országoknak.
Az IMF vezetője a görög népszavazásról azt mondta, hogy ez egy demokratikus folyamat, amelynek eredményeként remélhetőleg egyértelműbbé válik majd, hogy mi a görög emberek szándékai, illetve mire terjed ki a görög kormány felhatalmazása.
