Megdöbbentő tények
A műanyag tömeggyártása nagyjából 70 évvel ezelőtt indult be. Azóta az évente gyártott mennyiség már a 8 milliárd tonnát is túlszárnyalta, amely szinte megegyezik a Föld teljes lakosságának súlyával.
Percenként 1 millió műanyag palack fogy világszerte. Ebből évente körülbelül 8 millió tonnányi az óceánokban, tengerekben végzi. Egyes kutatások szerint már több mikroműanyag van a vizeinkben, mint ahány csillag a Tejúton.
Tanulj a tőzsdén kereskedni 21 nap alatt! Kérd az INGYENES videóidat még ma! (A kereskedés kockázatos.) (x)
A legyártott műanyagok 91 százaléka új termék, tehát nem újrahasznosított műanyagból készül. Ezek nagy része nem is bomlik le teljesen, így a szemétben vagy a természetben landoló darabok több száz, sőt, akár több ezer évig is kitartanak.
Minden percben mintegy 2 millió egyszer használatos műanyag szatyrot vesznek a világon, csak Amerikában 100 milliárdot használnak el belőle egy év alatt. Ha ezt a 100 milliárd zacskót egymáshoz kötnénk, 773-szor körbe tekerhetnénk vele a Földet az Egyenlítő mentén.
Amerika egyébként a műanyag szívószál használatában is “csúcstartó”, naponta 500 millió darab fogy ezekből. Ez a mennyiség sorba rakva kétszer körbeérné a Földet.
Azonban ne gondoljuk, hogy csak az amerikaiak termelik ilyen ütemben a szemetet: egyes számítások szerint Nagy-Britanniában annyi műanyag hulladék keletkezik évente, amennyivel ezerszer meg lehetne tölteni a Royal Albert Hall nevezetű londoni rendezvényközpontot, amelynek belmagassága 41 méter, ovális nézőterének kerülete pedig 225 méter.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Mit tesznek az országok?
Az EU és a nagyobb országok már felismerték a műanyag csomagolóanyagok csökkentésének fontosságát. 2017 szeptemberétől például érvénybe lépett az egyszer használatos műanyag szatyrokat érintő szabályozás Brüsszelben és a brüsszeli régióban.
Az intézkedés szerint – a három hónapos türelmi időt követően – megbírságolják azokat a kereskedőket, akik a pénztáruknál műanyag szatyrokat kínálnak.
A maximum húsz percig használt műanyag szatyrokat természetes alapú, burgonya-, vagy kukoricakeményítő felhasználásával előállított tasakokkal váltották fel. Mi a különbség? Az, hogy az egyszer használatos, vékony műanyag szatyrok nagyjából 400 év alatt bomlanak le – és akkor sem teljesen -, a természetes anyagokból készült zacskók azonban néhány hét vagy hónap alatt “eltűnnek”.
2018 januárjában a brit kormány is átfogó környezetvédelmi stratégiát hirdetett. Többek között adók bevezetésével és egyéb ösztönző intézkedésekkel próbálják elérni, hogy az áruházak száműzzék az eldobható műanyagokat a kínálatukból és a csomagoló anyagaik közül egyaránt.
Például kötelezővé teszik minden angliai boltban, hogy műanyag zacskónként 5 pennyt (nagyjából 20 forintot) számoljanak fel, ezzel ösztönözve a kevesebb műanyag csomagolóanyag használatát. A 250-nél több alkalmazottat foglalkoztató szupermarketekben egyébként már három éve bevezették ezt az 5 pennys díjat, a következő években viszont már minden üzletre kiterjesztik.
Az eddigi tapasztalatok bizakodásra adnak okot, ugyanis az intézkedés életbe léptetése óta 83 százalékkal, azaz mintegy 9 milliárd darabbal kevesebb műanyag zacskó fogyott az angliai nagyáruházakban. Közben a Buckingham palotában betiltották a műanyag palackok és szívószálak használatát.
A probléma súlyosságát viszont már Románia is felismerte, így itt is komoly lépésekre számíthatunk a közeljövőben. 2018 júliusától például tilos műanyagszatyrokat importálni, 2019 elejétől pedig forgalmazni sem szabad ezeket az országban. A törvény emellett azt is előírja, hogy a kereskedőknek meg kell jelölniük az újrahasznosítható csomagolóanyagokat, valamint ezek visszaváltását vagy cseréjét is lehetővé kell tenniük.
Mit tesznek a boltok?
A műanyag használata napjainkban annyira természetessé vált, hogy nehéz elképzelni, hogy egyszer csak eltűnnek a műanyag palackok és a műanyag csomagolású termékek a boltok polcairól. Egy holland cég azonban rácáfolt erre, és 2018 elején megnyitotta a világ első műanyagmentes szupermarketét Amszterdamban.
A kizárólag organikus élelmiszereket forgalmazó EkoPlaza már 1980 óta működik, Hollandiában 74 boltjuk van. Az üzletlánc célja, hogy még ebben az évben valamennyi kereskedésükből száműzzék a műanyagot.
A műanyagmentes boltban jelenleg mintegy 700 terméket árulnak komposztálható bioanyagokba vagy hagyományos anyagokba – például üvegbe, kartonba vagy fémdobozokba – csomagolva.
A főként mélyhűtött termékeket forgalmazó brit kiskereskedelmi lánc, az Iceland a tervek szerint 2023-ig teljesen megszabadul a műanyag csomagolóanyagoktól.
Továbbá idén tavasszal a Lidl is bejelentette, hogy a saját márkás termékekről fokozatosan eltűnik a műanyag csomagolás.
A változást Magyarországon először az energiaitalok egységcsomagolásánál vehetjük majd észre. A megújuló csomagolásnak köszönhetően várhatóan már idén augusztustól eltűnik az italok papírtálcáiról a műanyag. Ez azt eredményezi majd, hogy hazánkban évente mintegy öt tonnával kevesebb fóliát használnak a csomagoláshoz.
Mit tehetünk mi?
Üdvözölendő, hogy egyre több ország és üzlet tesz lépéseket a felesleges hulladék keletkezésének visszaszorítása és megakadályozása érdekében. Azonban felmerülhet a kérdés, hogy mit tehetünk mi, magyar fogyasztók azért, hogy kevesebb szemetet termeljünk, és ezáltal kevésbé terheljük a környezetünket.
A válasz egyszerű: ne vegyünk műanyag csomagolásban lévő termékeket. A megvalósítás viszont már nehezebb, hiszen szinte mindent így találunk meg a polcokon. Épp ezért számít nagy előrelépésnek, hogy már létezik Magyarországon csomagolásmentes bolt.
Budapesten, a XIII. kerületben található üzletben az asztaltgyümölcsöktől és az olajos magvaktól kezdve a száraztésztákon és a liszteken át egészen a lekvárokig és az édességekig számos termék közül válogathatunk. A csomagolásmentes boltban a saját dobozainkba, üvegeinkbe, vászonszatyrainkba kérhetjük az élelmiszereket, vagy használhatjuk a kereskedésben található, visszaváltható tárolókat.
Ez a felfogás nem csak a hulladék keletkezését, hanem az élelmiszer-pazarlást is visszaszoríthatja, hiszen így valóban csak annyit vásárolunk, amennyire szükségünk van.
Valamint az sem utolsó, hogy kizárólag hazai termelőktől érkező, minőségi, adalékanyag- és tartósítószer-mentes termékeket találunk a kínálatban.
Azonban egy kis tudatossággal akkor is sokat tehetünk Földünkért, ha nincs lehetőségünk kizárólag csomagolás nélküli termékeket vásárolni. A Föld Napja Alapítvány idei mottója az “Egyszer se vedd, ne fogadd el”, ami annyit tesz, hogy mondjunk le a műanyagról, amikor csak tudunk.
A kezdeményezés alapszabályai közé tartozik többek között az, hogy nem veszünk palackozott vizet, nem használunk műanyag evőeszközöket és zacskókat, illetve amikor csak tudjuk, saját dobozainkba, utazóbögréinkbe vagy termoszainkba kérjük az elvitelre rendelt ételeket és italokat.
Ha letesztelnénk, hogy mennyire lennénk képesek hosszútávon betartani ezeket a szabályokat, talán nem is találhatunk jobb időpontot a “kísérlet” elkezdésére, mint a Föld napját.
A Föld védelmének fontosságára már 1970-ben felhívták a figyelmet. A környezetvédelmi mozgalmat egy Denis Hayes nevű amerikai egyetemi hallgató indította, aki azóta az alternatív energiaforrások világhírű szakértőjévé vált. Magyarországon 1990 óta rendezik meg a Föld napját, 2009-ben pedig az ENSZ a Földanya Nemzetközi Napjává nyilvánította április 22-ét. A mozgalomhoz napjainkig 175 ország csatlakozott, hogy egyre szélesebb körben hirdethessék a Föld napja egyik ikonikus jelmondatát, amely így szól: “Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?”
