Ismertették a törvénytervezeteket
A Konzervatív Párt megnyerte a május 7-ei parlamenti választásokat, és II. Erzsébet királynő szerdán ismertette a Lordok Házában az új kormány főbb törvénytervezeteit.
A 89 esztendős uralkodó által felolvasott kéttucatnyi jogszabálytervezet között szerepelt a brit EU-tagság jövőjéről szóló népszavazás törvényjavaslata is.
Egyre többen vannak mellette
A tervezet elfogadása biztosra vehető, mivel a minap a legnagyobb ellenzéki parlamenti erő, a Munkáspárt is jelezte, hogy megszavazza a referendum törvényjavaslatát.
David Cameron miniszterelnök két éve jelentette be, hogy ha a Konzervatív Párt az idei választások után kormányon marad, 2017 végéig népszavazást tartanak arról, hogy Nagy-Britannia az Európai Unió tagja maradjon-e.
A bevándorlás lenne a fő téma
A királynő által szerdán ismertetett kormányprogram ezt hivatalosan megerősítette, azzal a szándékkal együtt, hogy a referendum előtt a brit kormány újratárgyalja Nagy-Britannia és az Európai Unió viszonyrendszerét Brüsszellel.
A tervezett tárgyalások középpontjában London szándékai szerint az EU-társállamokból érkező munkavállalók bevándorlási szabályainak radikális szigorítása állna.
Korlátozást akarnak
A brit kormány emellett ragaszkodni kíván ahhoz is, hogy az EU-n belüli szabad munkaerőmozgás alapelve mindaddig ne vonatkozzék az újonnan felvett tagországokra, amíg azok gazdaságai nem zárkóznak fel a jelenlegi EU-tagállamok fejlettségi szintjének közelébe.
London ennek alapján gyakorlatilag azt szeretné elérni, hogy az EU-tagállamok a mostani uniós szerződésekben szereplő, legfeljebb hétévi átmeneti időszaknál hosszabb ideig is korlátozhassák az újonnan csatlakozó országok munkavállalóinak bevándorlását.
Már megvan a szöveg
Cameron nemrégiben, egy üzleti rendezvényen felszólalva alig burkolt utalást tett arra is, hogy ha Brüsszel ehhez nem járul hozzá, a brit kormány megvétózhatja a további EU-bővítéseket. A brit miniszterelnök kijelentette, hogy az új tagállamok felvételéhez egyhangú határozat szükséges, és ez „tökéletes helyzetbe” hozza Nagy-Britanniát ahhoz, hogy az átmeneti korlátozások szabályozásának módosítását célzó szándékát a jövőbeni bővítési döntések esetében érvényesíteni tudja.
Az egyelőre nem ismert, hogy a szerdán hivatalos kormányprogrammá vált EU-referendum szavazólapján pontosan hogy hangzik majd a kérdés, de a BBC-hez és a Financial Times című gazdasági napilaphoz kiszivárgott értesülések alapján a választóknak valószínűleg arra kell majd igennel vagy nemmel válaszolniuk, hogy az Egyesült Királyság az Európai Unió tagja „maradjon-e”. Egy korábbi képviselői indítvány szerint a kérdés úgy hangzott volna, hogy az Egyesült Királyság az Európai Unió tagja „legyen-e”, de a brit választási bizottság a Financial Times szerdai értesülése szerint ezt félreérthetőnek találta, mivel a testület érvelése szerint nem mindenki tudja feltétlenül, hogy az ország már az EU tagja.
45 százalék voksolna most a maradásra
Nagy-Britannia 1973. január 1-jén, a konzervatív párti Edward Heath miniszterelnöksége idején csatlakozott az Európai Unió akkori elődszervezetéhez, az EGK-hoz. A brit csatlakozási egyezményt 1975-ben egy utólagos népszavazás megerősítette; a választók akkor több mint kétharmados többséggel mondtak igent a bennmaradásra.
A legnagyobb brit közvélemény-kutató cég, a YouGov legutóbbi felmérése szerint jelenleg a britek 45 százaléka voksolna a maradásra, és 33 százalék támogatná Nagy-Britannia távozását az EU-ból.
Az Eurasia Group globális gazdasági-politikai kockázatelemző csoport londoni szakértőinek szerdai előrejelzése szerint a brit kormány nem várja meg a 2017 végében megjelölt határidőt az EU-tagsági népszavazással. A ház a legvalószínűbbnek azt tartja, hogy a referendumot már 2016 második felének elején megtartják, mivel ezzel minimálisra csökkenthetők a bizonytalanságból az üzleti beruházásokra háruló negatív hatások, emellett így elkerülhető, hogy a brit referendum „összeakadjon” a 2017-ben esedékes franciaországi és németországi választásokkal.
