V. András Ferenc: – Az iszlám eszmerendszerről különös kép él az európai, így a magyar emberekben. Ennél még szokatlanabb, hogy magyar egyetem alapítson kutató intézetet az iszlám világ kutatására.
Dr. Balázs Judit: Valóban, az iszlám világról meglehetősen sajátos kép él az emberekben. Talán éppen ez adja a dolog izgalmát tudományos szempontból is, merthogy az ismeretek hiánya miatt sok a tévhit és a feltételezés. Az emberek többsége a napi hírekből alkot véleményt egy nem könnyen megközelíthető, sok szempontból zárt világról. A mi intézményünk a kutatási programjával éppen ezeket a tévhiteket, félreértelmezéseket kísérli meg lebontani. A tudományos munkásságunk arra is irányul, hogy megmutassuk mindazt, ami pozitív, előremutató, ami hasznos lehet a világ előtt álló globális és helyi gondok megoldásában.
Széthullott a hagyományos bankrendszerbe vetett hit
V. A. F: Hogyan illeszkedik a kutatóintézetük a Kaposvári Egyetem rendszerébe, s melyek a főbb kutatási területeik?
Dr. Balázs Judit: Az iszlám-eszmerendszerbe tartozó nemzetek, országok és államok gazdasági, pénzügyi és bankrendszereinek, valamint a kultúrkörükbe tartozó történelmi, vallási, nyelvi, művészeti területek komplex tudományos kutatása a feladatunk. Dolgozunk kapcsolatok és együttműködések kialakításán is. Közvetlenül a rektor irányítása alatt szakmai autonóm egységeként működünk, jogi személyiséggel, és önálló gazdálkodási felhatalmazással nem rendelkezünk. Jelenleg két, gazdasági és kulturális tagozat működik az intézetünkben. Az első gazdasági, pénzügyi és bankrendszeri témakörben folytat kutatómunkát, a kulturális tagozat történelmi, művészeti vallási, nyelvi témakörökkel foglalkozik. A tagozatok kutatócsoportokat alakíthatnak. A kutatócsoportok teamszerűen működnek, feladatkörük a kutatómunka hatékony megszervezése, összehangolása és a kapcsolattartás külső kutatóintézetekkel.
– Jómagam az intézet általános tudományos profiljának kialakítása mellett elsősorban a gazdasági, a pénzügyi kérdések kutatását irányítom, különös tekintettel az iszlám bankrendszerre. Az utóbbi két évtized, de különösen a 2008 óta húzódó világgazdasági válság folyamatai részben lerombolták a pénzügyi piacoknak a közgazdaságtan főárama szerinti szinte tökéletes működésébe vetett hitet és egyúttal felértékelték a globális megoldásokkal szemben a helyi kezdeményezéseket. A 2008. évi gazdasági válságra adott válaszok közül figyelemreméltóak azok a kezdeményezések, amelyek a hagyományos finanszírozási stratégiák mellett alternatív megoldási javaslatokat tárnak elénk. Ezen alternatív stratégiák közül a kutatóintézetünk gazdasági tagozata feladatául az iszlám bankrendszer működését helyezi kutatásai középpontjába.
– Látni kell, az iszlám a huszadik század egyik legdinamikusabban növekvő világvallása. Az elmúlt negyven évben az általunk ismert és a közgazdaságtan főáramaként egyedüliként elfogadott bankrendszer mellett megjelent, sőt rohamos gyorsasággal teret hódított egy, a hagyományos fejlett monetarizáltságú országok rendszerétől alapvető elveiben eltérő bankrendszer. Ez a más struktúrájú világ az iszlám vallás elvei szerint szerveződött bankrendszer. Az iszlám bankrendszer az utóbbi esztendőkben avval hívta fel magára figyelmet, hogy stabilabbnak tűnt, mint a hagyományos bankrendszer.
A politika a keleti nyitás irányába mozdult el
V. A. F: – Azt akarja ezzel mondani, hogy az iszlám gazdaság, ezen belül a pénzügyi és bankrendszer egyfajta mintát jelenthet a fejlett világ számára?
Dr. Balázs Judit: Az biztos, hogy a fejlődés egyik fő iránya Ázsia. Itt él a világ népességének jelentős része. A személyes véleményem, hogy Európa gyakran részletkérdések megoldásában merül el, mint például az agrártermelés uniformizálása egészen a használható tyúkketrecekig. Közben Ázsia lényegi kérdések megoldásáért küzd, mivel erre kényszerítik az országokban az életviszonyok. Az is kétségtelen, hogy a magyar tudományos életben mindig nagy hagyományai voltak a keletkutatásnak. Az orientalisztika földrajzi iránya elsősorban Ázsia felé irányult, a kutatók a magyarok őshazáit keresték. A 19. század nagy kutatóira emlékezve, mintha némi megtorpanás lenne a nagy ívű kutatások területén.
– Pedig bőven van, mit kutatni. Gondoljon csak bele. Törökország magát európai országnak tartja, területének túlnyomó része azonban Ázsiában van. Törökország jelenleg a világ második leggyorsabban fejlődő-növekvő országa. Rengeteg a pozitív változás. Nem véletlen, hogy a mi kormányunk politikája is a „keleti nyitás” irányába mozdult el. E gondolat jegyében született meg az iszlám kutatóintézet felállításának ötlete is. Kiemelt szerephez juthat Törökország és a volt Szovjet Közép Ázsia országainak kutatása. Olyannyira, hogy a fenti területek kutatására az Intézeten belük is külön munkacsoport jött létre.
Vannak példák a fogyasztói társadalom önkorlátozására
V. A. F. Miért lehet fontos nekünk magyaroknak például az iszlám bankrendszer megismerése, pláne kutatása?
Dr. Balázs Judit: A többi között azért, mert a megismerés elgondolkoztathat. A megismerés adhat hasznosítható elgondolásokat saját gondjaink megoldásához. Csak a példa kedvéért kiemelek néhány gondolatot. Most, amikor a magyar politika a bankrendszer megreformálásával küzd, nem árt ismerni az iszlámnak az általános viszonyulását a gazdagsághoz, a vagyonhoz. Meglehet, nem hangzik korszerűen az iszlám alapelvek dualitása, amelyek szerint egyrészt minden gazdagság istené és ez alapján becsületesen kell gazdálkodnunk ezzel az isteni vagyonnal, másrészt a munkaképes muzulmán embernek önfenntartónak kell lennie.
– Vagy, egy másik gondolat. Az iszlám bankrendszerben számtalan példát találhatunk a fogyasztói társadalom önkorlátozására. Ugyanígy felvethető ez az önkorlátozás a pénzügyi piacokon is: azzal, hogy az iszlám bank számára a nagy kockázattal rendelkező spekulatív ügyletek, pénzügyi derivatívák tiltottak, önkéntes kockázatkezelésre kerül sor. Külön kiemelendő kutatási feladatunk az iszlám bankokra jellemző kockázatkezelési és kockázatmegosztási gyakorlat elemzése. A bankrendszer prociklikus-anticiklikus jellege alapján a hagyományos bankrendszer az adós minősítésének szigorításával a válságot mélyíti, míg az iszlám bankrendszer az adós terheinek enyhítésével a válság ellen hat.
A magyarságot érintő kérdéseket is kutatjuk
V. A. F: A Bevezetőben említette, hogy a kutatóintézetükön kulturális tagozat is működik.
Dr. Balázs Judit: Így igaz. Röviden annyit mondanék, közismert, hogy a nagy világvallások közül az iszlám keletkezett utolsóként. A zsidó-keresztény hagyomány ekkor már ismert volt a közel-keleti világban is. Az iszlám, mint monoteizmust hirdető vallás, a világ második legnagyobb hitévé lett, követőinek száma megközelíti az 1 milliárdot. Ennek okán, nem csak kulturális megfontolástól indíttatva, hanem különös figyelemmel a II. Vatikáni Zsinat ökumenikus megfogalmazásaira, legalább is az iszlám vallás történeti megismerése indokolt.
– Említek azonban fontos, a magyarságot is érintő kérdést. A kulturális tagozaton belül megalakult a Török-turk Népek Tudományos Kutatócsoportja. A kutatócsoport a hun-szkíta-török-magyar népesség gyökereit és történelmük iszlámhoz kötődését vizsgálja. A kutatócsoport vezetését Cey-Bert Róbert vállalta el.
– Az ősidei közös származásunk és múltunk, nyomon követhető a török és magyar nyelv egymáshoz való viszonyában, nem csak a 150 éves hódoltsági idők okán. A török nyelv sokak szerint könnyen elsajátítható, amihez talán az is keveset hozzá tesz, hogy több száz azonos, illetve hasonló szavunk van. A kulturális tagozat foglalkozni kíván – török hallgatók bevonásával is – ezekkel a kérdésekkel, a nyelvtanulás lehetőségével. A török nyelv oktatását jómagam és Mehmet Yilmaz vállaltuk.
