Hozzátette, hogy a kormány álláspontja szerint az intézmény rendszer átalakítása nélkül Magyarország nem tudott volna rekordot elérni az uniós forrás felhasználásában. Tavaly a pályázóbarát intézményrendszerben 1863 milliárd forintot fizettek ki – ismertette a helyettes államtitkár.
Csepreghy Nándor rámutatott arra, hogy az idei év több kihívást is jelent Magyarország számára az uniós források lehívása tekintetében, egyrészt 2015-ben lehet utoljára forrást lehívni a 2007-2013-as időszakra, másrészt megjelennek a 2014-2020-as pályázati ciklus tömeges pályázati kiírásai.
Több döntést is hozott Lázár
A helyettes államtitkár kiemelte, a 2007-2013-as fejlesztési ciklus záráshoz kapcsolódó döntések önálló kormányhatározatban jelentek meg, a források felhasználásáért felelős Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig több döntést is hozott.
Csepreghy Nándor szólt arról, hogy a 2007-2013-as időszak zárásának előkészítéséhez kapcsolódóan az érintett tárcáknak – a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, az Emberi Erőforrások Minisztériumának, a Földművelésügyi Minisztériumnak, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak – biztosítják azt a pénzügyi keretet, amely a megnövekedett kapacitások kiépítéséhez szükséges.
A helyettes államtitkár elmondta, hogy a kötelezettségvállalások, a szerződéskötések tekintetében minden minisztérium megkapta a végső határidőt, eszerint kötelezettséget április 15-éig, új szerződéseket pedig május 15-éig lehet kötni a 2007-2013-as időszak forrásaira.
A kormány döntött arról is, hogy március végéig le kell zárni a tartalék listákat, az érintett minisztériumoknak felül kell bírálnia ezeket, és végleg dönteni a támogatásról, vagy az elutasításról. A meglévő szerződések jogorvoslati ügyeit a Miniszterelnökségnek április 15-éig le kell zárnia, illetve új közbeszerzés csak azokban az esetekben indítható, ha építési beruházás esetében garantált a november 30-i befejezés – mondta Csepreghy Nándor.
Minden pénzt fel kell használni, de nem mindegy hogyan
A helyettes államtitkár emlékeztetett arra, hogy a 2007-2013-as időszakban a kormány a 8200 milliárd forint keretösszeg helyett 9300 milliárd forintra vállalt pénzügyi kötelezettséget. A túlvállalás csökkentésének mértékével kapcsolatosan is döntés született, ez az elvek szintjén úgy szól, hogy Magyarországnak fel kell használnia minden európai fejlesztési forrást, és a lehető legkisebb költségvetési támogatást kelljen a túlvállalás miatt fizetni – tette hozzá.
Kiderül, mely állami projektek vannak csúszásban
Csepreghy Nándor kitért arra, hogy jövő hét szerdán nyilvánosságra hozzák az összes késedelemben lévő állami projektet, amely miatt az országot forrásvesztési kockázat fenyegeti. A jelentős késedelemben lévő állami projektek listáját az érintett minisztériumok áttekintik, döntenek arról, melyektől állnak el, illetve a „kómában” lévőket a Miniszterelnökség „lekapcsolja a lélegeztetőgépről” – mondta a helyettes államtitkár.
A késedelmes projektben érintett kedvezményezettek egészen addig nem kaphatnak támogatást a 2014-2020-as időszakban, ameddig le nem zárták a fejlesztésüket. Ha a késedelmes projekt bennmarad a támogatási körben, megkezdődhet a véghajrá, amennyiben mégsem sikerülne a befejezés, abban az esetben a kormány a következő év központi költségvetési támogatását csökkenti.
Rossz vezetés vagy forráshiány miatt csúsznak a projektek
Kérdésre válaszolva Csepreghy Nándor elmondta: a késedelmes projektek többnyire menedzsment probléma, vagy forráshiány miatt csúsznak, illetve sok esetben az előkészítettség nem volt megfelelő. Hozzátette: vannak olyan projektek, amelyek megvalósítása uniós kötelezettség Magyarország számára – például szennyvíz-, ivóvíz-, hulladékkezelés -, esetükben a késedelmes projektet központi állami rendszerben kezelik, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium háttérintézményeként létrejött állami projektvégrehajtó irodához kerül a megvalósítás, a befejezést követően pedig az üzemeltetést visszaadják az eredeti kedvezményezettnek.
