A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint a fogyasztói árak átlagosan 2,1 százalékkal magasabbak voltak májusban, mint egy évvel korábban, az infláció 0,1 százalékponttal lassult az áprilisi 2,2 százalékról. Áprilishoz viszonyítva a fogyasztói árak 0,2 százalékkal emelkedtek. A szezonálisan kiigazított éves maginfláció májusban 2,1 százalék volt az áprilisi 1,9 százalék után, az előző hónaphoz viszonyítva 0,3 százalék volt ugyanúgy, mint áprilisban.

[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”110″]

Csúcson a maginfláció

Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője arra mutatott rá, hogy a maginfláció december óta lényegében folyamatosan emelkedik, több mint két és fél éve, 2014 augusztusa óta nem látott csúcsot ért el. A 2,1 százalékos szintje utolérte a fő árindexet, míg a megelőző öt hónapban még alacsonyabb volt annál – mondta.

Az infláció 2017 májusában a konszenzusnak megfelelő lett, és kevéssel, 0,1 százalékponttal ugyan, de ismét alacsonyabb a megelőző havi értéknél. Az éves árindex a februári csúcs óta tovább mérséklődött, de már a stabilizálódás jeleit mutatta, inflációs fordulat jelei továbbra sem láthatók – fűzte hozzá.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

Jobbágy Sándor előrejelzése szerint a 3 százalékos szint tartós átlépése ebben az évben továbbra sem valószínű, de újabb tartós csökkenő trendre sem számítanak. 2017 egészét tekintve az éves átlagos infláció így 2,3-2,5 százalék közelében alakulhat – mondta.

Az idén még monetáris szigorítást sem prognosztizál a CIB Bank. Az Európai Központi Bank laza monetáris politikája is erősíti a magyarországi monetáris mozgástér fennmaradását ebben az évben, amit várhatóan az EKB júniusi döntése, illetve makro- előrejelzése is meg fog erősíteni – vélekedett. A nem-konvencionális magyar jegybanki intézkedések, illetve a monetáris politikai eszköztár változása azonban ebben az évben is napirendre kerülhet – mondta.

Mi van a számok mögött?

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kiemelte, hogy az árak lassú növekedési üteme mögött, az előző hónaphoz hasonlóan, az üzemanyagáraknak a korábbi hónapoknál visszafogottabb éves emelkedése áll. Az áremelkedést nagyrészt az élelmiszerek, szeszes italok és dohányáruk drágulása hajtotta. A tartós fogyasztási cikkek májusban is visszafogták a pénzromlás ütemét, részben az alacsony külső inflációs környezetnek köszönhetően – közölte.

Az ING várakozásai szerint a következő hónapokban az infláció változatlanul visszafogottan alakulhat, a maginfláció pedig tovább emelkedhet lassan.

Ellentétes hatások

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint az idén számos ellentétes hatás befolyásolta az infláció alakulását. Egyes áruk, szolgáltatások áfacsökkentése (baromfihús, tojás, nyerstej, internet, vendéglátás) lefelé, míg a bázishatások, az üzemanyagárak, és a növekvő belső kereslet, a bérköltségek növekedése, valamint a madárinfluenza miatt szűkülő vízi- és egyéb szárnyas-kínálat felfelé húzták az inflációt. A bérköltségek növekedését azonban a bérterhek csökkentése némileg ellensúlyozza.

Az üzemanyagárak bázishatása, valamint az üzemanyagok jövedéki adójának csökkentése miatt a következő hónapokban az infláció 2 százalék közelében maradhat, majd augusztusban 2,7 százalékra emelkedhet, az év végére pedig 2 százalék közelébe süllyedhet – fejtette ki. Így idén éves átlagban 2,4 százalékos inflációra számít a Takarékban elemzője, azonban a gyorsuló belső kereslet és a bérköltségek növekedése miatt az infláció nagyobb gyorsulást is mutathat.

Jövő év elején az infláció 2 százalék körül maradhat, azonban év közben az infláció már fokozatosan megközelítheti, a jövő év negyedik negyedévétől pedig el is érheti a 3 százalékos inflációs célt, éves átlagban pedig 2,7 százalék lehet 2018-ban – mondta.

A Magyar Nemzeti Bank még középtávon sem kényszerül a monetáris kondíciók szigorítására, így a monetáris tanács továbbra is hangsúlyozhatja, hogy kész további nem-konvencionális eszközök használatára, amennyiben az inflációs kilátások szükségessé teszik – vélekedett.

Lassan, de biztosan

Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője is arra hívta fel a figyelmet, hogy a maginflációs mutató májusban 2 százalék fölé emelkedett, ami azt jelzi, hogy az alapfolyamatokat már nem a dezinflációs tendenciák jellemzik. Ha lassan is, de emelkedhet majd az infláció, azonban a várhatóan továbbra is elenyésző mértékű importált infláció késleltetheti a magyar inflációs folyamatok felfutását – közölte.

Az elkövetkező hónapokban így szerinte visszafogottan gyorsulhat az éves inflációs mutató, rövidtávon az ingadozásokat továbbra is az üzemanyagárak változása vezérli majd leginkább. A 3 százalékos inflációs cél az idén nem, csak a jövő év második negyedévében lesz elérhető, ugyanakkor a mögöttes tendenciát megragadó maginflációs mutató fokozatosan emelkedhet az elkövetkező hónapokban – mondta. Becslése szerint az idén átlagosan 2,5 százalékos lehet az infláció üteme.