Elmondta: a növekedési alapfolyamatok lassan, de fokozatosan javulnak, a belföldi keresletre termelő ágazatokban is élénkülhet a konjunktúra, a kiskereskedelmi forgalom túljuthatott a mélyponton.
Nemzetgazdasági szinten bővül a foglalkoztatás, de a versenyszféra cégeinek munkaerő-kereslete továbbra is visszafogott. A válság óta a magyar gazdaságot a laza munkapiaci feltételek jellemzik, bővülő munkakínálat, és visszafogott munkakereslet mellett, amely visszafogott bérezést eredményez.
A kibocsátási rés, a potenciális és a tényleges gazdasági bővülés közötti különbség továbbra is negatív, így a keresleti környezet dezinflációs hatású – elemezte.
Kifejtette: az MNB szakértői szerint a globális konjunktúrát a következő években is a fejlődő gazdaságok „húzzák”, de a magyar export zöme továbbra is a fejlett gazdaságokba irányul majd. A jegybanki szakértők szerint a nyersanyagpiacok felől mérséklődő árhatás érvényesülhet majd, az olajár középtávon 100 dollár/hordó árszintre mehet le – tette hozzá.
Virág Barnabás elmondta: a jelentés összeállítói középtávon alacsony inflációra számítanak, mivel a kereslet árleszorító hatása továbbra is érvényesül, csökkennek az inflációs várakozások, és alacsony „importált inflációval” számolnak.
Kifejtette: a jegybank mostani előrejelzése szerint idén az államháztartási deficit a GDP 2,6 százaléka lehet, 0,1 százalékponttal alacsonyabb a júniusi inflációs jelentésben közölt előrejelzésnél. A kedvezőbb hiányban a szakértők szerint az elmúlt hónapok költségvetési folyamatai is szerepet játszanak – így az áfa és a járulékbevételeknél látható kedvező tendencia -, illetve a pénzügyi tranzakciós illetékbevételt növelő kormányzati intézkedés, valamint a frekvencia jogok értékesítéséből származó magasabb költségvetési bevétel.
Kérdésre elmondta: a jegybank növekedési hitelprogramja második ütemében az október elsejétől induló, első 500 milliárd forintos hitelkeret a GDP-t 0,5 százalékkal növelheti, de ennek hatása várhatóan a jövő évben érvényesül.
