A tájékoztatás szerint a gyakorlatban a kérelmezőket hatékonyabban vonják be az eljárás kezdeti szakaszába, amikor az egyezségi tárgyalás keretében javaslatot tehetnek az megosztás módjára.
Egymillió hektárt érint
Az FM szerint az államnak fontos érdeke fűződik ahhoz, hogy ez az állapot mielőbb megszűnjön. Az osztatlan, közös tulajdonban lévő földterületek nagysága a szakmai becslések szerint egymillió hektár körüli lehet. Mindez pedig jelentős akadályozta a birtokrendezést. A tárca szerint így most egy régóta húzódó folyamatra kerülhet pont.
A tulajdonosok, a jogi szolgáltató közreműködésével egyezséget köthetnek a kiosztásra kerülő földrészletek sorrendjére, amely jelentősen meggyorsítja az eljárás lefolytatását a rendelet alkotói szerint. Teljes körű egyezség esetén pedig, a kérelmet be nem nyújtók bevonásával – amennyiben az a jogszabállyal nem ellentétes -, maguk dönthetnek a megosztásról.
Önálló ingatlanná alakítható a tanya körüli föld
Jelentős változás, hogy a tanya körüli földek önálló ingatlanná alakítása eddig nem volt szabályozva, most a részarány tulajdonnal rendelkező tanyatulajdonosok a tanyájuk mellett kapják meg a földjüket.
Amennyiben a kérelmet beadó „aktív” tulajdonostárs részére bármilyen okból nem lehet az önálló földterületet kialakítani – például mert a kérelmét visszavonta, nem éri el a területi minimumot a tulajdoni hányada, illetve nem vehet igénybe EU-támogatásokat -, akkor a tulajdoni hányadát a kérelmet be nem nyújtott, „passzív” tulajdonostársak visszamaradó földrészletétől elkülönülten, új közös tulajdonban lévő földrészletben kell kiadni.
Mi lesz az osztatlan közös tulajdonokkal?
A közlemény emlékeztet, a részarány földkiadás során nagy számban keletkeztek osztatlan közös tulajdonban álló termőföldek, amelyeken a használat, a hasznosítás kérdéseit illetően a tulajdonostársak – a tulajdoni hányaduknak megfelelő szavazati joggal – többségi szavazatával döntenek. Bizonyos kérdések eldöntését, így például a közös tulajdon megszüntetését azonban a tulajdonostársak 100 százalékos egyetértéséhez kötik.
A tájékoztatás alapján a nagyszámú tulajdonostárs esetén nemhogy a megosztásról, de sok esetben a termőföldek használatáról, a hasznosításról sem tudtak megegyezni egymással a tulajdonosok. Ennek egyik következménye pedig az, hogy a közös tulajdonú földrészletek megműveletlenek maradtak.
