Súlyos helyzet
Közleményükben kiemelik, hogy a helyzet súlyos: Afrikában 350 százalékos, Ázsiában 250 százalékos, Dél-Amerikában pedig 200 százalékos vízügyi szakemberhiányról beszélhetünk már most.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
Világszinten a leginkább vízigényes szektorok a mezőgazdaság, a halászat és az erdőgazdálkodás, amelyek önmagukban 1 milliárd embernek nyújtanak munkalehetőséget. Míg a közművek és más vízgazdálkodási szereplők már most folyamatosan törekszenek arra, hogy innovatív és környezetkímélőbb megoldásokat alkalmazzanak a fenntartható vízgazdálkodás érdekében.
A vízgazdálkodásban Magyarországon is hiány van a szakképzett szakemberekből, ami jelentős iparági kihívást jelent hazai és nemzetközi szinten is. A közlemény szerint az UNESCO által kiadott legutóbbi 2016 World Water Development Report, Water and Jobs (A víz és a munkahelyek kapcsolata – Víz Világjelentés 2016) című jelentésben már kiemelt hangsúlyt kap a vízügyi ágazat kapacitás fejlesztésének fontossága, de a vízügyben dolgozó munkaerő kérdése még részben megválaszolatlan maradt.
Mire lenne szükség?
A közleményben Szöllősi-Nagy András, az UNESCO Nemzetközi Hidrológiai Programjának elnöke, a Budapesti Víz Világtalálkozó 2016 Nemzetközi Programbizottság társelnöke, valamint a Szövegező Munkacsoport elnöke elmondta: az elmúlt évtizedekben teret nyert az integrált vízgazdálkodás, amely a vízzel való összes tevékenységet és rendszert egy tágabb politikai, gazdasági, környezeti és társadalmi összefüggésben valósítja meg az összes érdekelt bevonásával a döntési folyamat során.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Az integrált vízgazdálkodás valódi kulcsa azonban a releváns intézmények bevonása lehetne, a vízzel kapcsolatos adatok integrált és szabad hozzáférésű adatbázisokba való szervezésével. Az új technológiák, például az intelligens adatgyűjtők, valós idejű adatfeldolgozás és -hozzáférés, valamint a nagy és gyors szimulációs modellek sokban segítik a különböző szintű vízgazdálkodási döntéseket – a lokálistól a globálisig – mondta Szöllősi-Nagy András.
Szükség lenne a vízzel kapcsolatos oktatási intézmények – kezdve a szakmunkásképzéstől a technikusképzésen át az interdiszciplináris tudással felvértezett vízügyi szakemberekig – jelentős megerősítésére, illetve újak létesítésére, ha a siker reményében akarjuk képességeinket fejleszteni a század talán legfontosabb kihívásának, a vízkrízisnek megoldására – fejtette ki.
Jövőhéten indul a világtalálkozó
A Budapesti Víz Világtalálkozó 2016 azt kívánja elősegíteni, hogy globális konfliktusok és kockázatok helyett a víz az együttműködés, a béke és a fejlődés forrása legyen a világ minden fenntartható fejlődésben érdekelt országa számára.
Az Áder János köztársasági elnök fővédnökségével és Magyarország kormánya által a Víz Világtanáccsal együttműködésben megrendezésre kerülő eseményre és a hozzá kapcsolódó tematikus fórumokra és Vízipari Szakkiállításra 2016. november 28. és 30. között kerül sor Budapesten, a Millenáris Parkban.
