Konferencia a témáról
Vállalatok kontra kormányok címmel szervezett sajtóbeszélgetést és konferenciát az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalában a Magyar Természetvédők Szövetsége. A rendezvényen elhangzott, hogy Magyarországot nagymértékben érinthetik az Európai Unió és Kanada, illetve az Amerikai Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi megállapodások várható hatásai.
A Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség (TTIP) és a csütörtöktől részben ideiglenesen hatályba lépő Átfogó Kereskedelmi és Befektetési Partnerség (CETA) egyezményekkel kapcsolatban a legvitatottabb kérdések közé tartoznak a befektetők és államok közötti vitarendezési eljárások, amelyek lehetővé teszik a külföldi befektetők számára, hogy bepereljék azokat a kormányokat, amelyek állampolgáraik egészsége vagy akár környezetünk védelme érdekében bizonyos intézkedéseket hoznak meg.
A fő veszélyfaktor
„Örülök, hogy a magyar közönség előtt is beszélhetek arról, hogy a külföldi befektetők különleges előjogokat kapnának a CETA, illetve a TTIP hatására, s ezek a befektető-állam vitarendezési mechanizmusok néhány Magyarország által megkötött kevésbé ismert egyezményben is szerepelnek.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Remélem, a magyar kormányzat érdemben reagál azokra a súlyos veszélyekre, amelyeket ezek a külföldi befektetők számára biztosított különleges előjogok veszélyt jelentenek a demokráciára, az állami költségvetésre, az igazságszolgáltatás függetlenségére és az emberek jólétére vonatkozóan” – mondta Gus van Harten, a kanadai York Egyetem jogász professzora, a téma egyik legelismertebb független szakértője.
Egy példa
Az, hogy a külföldi befektető cégek beperelhetnek kormányokat, nem csak elméleti veszély: a kanadai Gabriel Resources cég jelenleg éppen egy a CETA-hoz hasonló, kétoldalú befektetési egyezményre hivatkozva perli Romániát, hogy kikényszerítse a verespataki cianidos technológiájú aranybánya engedélyezését.
E per hatására az elmúlt hetekben a román kormány azt is felvetette, hogy visszavonja a Verespatak világörökségi jelölésére vonatkozó felterjesztését – emelte ki Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője.
Tagállami ratifikálás kell
Bár az EU-Kanada szabadkereskedelmi egyezmény fejezeteinek többsége csütörtöktől ideiglenesen hatályba lép, a legveszélyesebb részre, a befektetésvédelmi fejezetre ez nem vonatkozik, ahhoz tagállami ratifikálásra lenne szükség.
Ugyanakkor fontos az is, hogy szeptember elején a belga kormány az Európai Bírósághoz fordult, kikérve a testület véleményét arról, hogy összhangban van-e az uniós joggal az egyezményben szereplő befektetői bírósági rendszer (ICS).
Tekintettel arra, hogy ez a befektetői bírósági rendszer milyen komoly veszélyeket jelent, a Magyar Természetvédők Szövetsége azt kéri a kormánytól és az országgyűléstől, hogy Magyarország ne ratifikálja az EU-Kanada szabadkereskedelmi egyezményt – tette hozzá Fidrich Róbert programvezető.
