A tervezet indoklása szerint az új számviteli irányelv jelentősen megemelte az egyes vállalkozási csoportokra vonatkozó értékhatárokat és ezzel több mint kétszeresére emeli azokat az értékeket, amelyek alatt még egyszerűsített mérleget készíthet az adott vállalkozás a számviteli törvény szerint.
Egyszerűsített beszámoló is elég
A jelenlegi szabályok szerint a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó akkor készíthet egyszerűsített éves beszámolót, ha két egymást követő üzleti évben három mutató közül kettő nem haladja meg az ott megadott limitet, ami mérlegfőösszeg felső határát 500 millió forintban, az éves nettó árbevételt 1 milliárd forintban, míg a foglalkoztatottak átlagos létszámát 50 emberben szabja meg.
A tervezetben a mérlegfőösszeg felső határát 1,2 milliárd forintban, az éves nettó árbevételt 2,4 milliárd forintban határozza meg, a foglalkoztatott átlagos létszámot viszont változatlanul hagyja.
Mentesség az összevont beszámoló készítés alól
Módosítja a tervezet az anyavállalatra vonatkozó összevont (konszolidált) éves beszámoló-készítési kötelezettség alóli mentességre előírt határértékeket is. Akkor kell konszolidált mérleget készíteni, ha a tárgyévet megelőző egymást követő két üzleti évben, a mérleg fordulónapján, a három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg a határértéket, ami 6 milliárd forintos mérlegfősszeget, 12 milliárdos árbevételt jelent és legfeljebb 250 foglalkoztatottat.
A határértékek 5,4, illetve 8 milliárd forintról emelkednek az új javaslat szerint, a létszámkövetelmény pedig itt is változatlan.
Az indoklás szerint az adminisztrációs terhek csökkentésével a jövőben kevesebb anyavállalat köteles konszolidált éves beszámolót összeállítani.
Rendkívüli tételek, osztalék
Az új számviteli irányelv nem teszi lehetővé rendkívüli tételek elszámolását, ezért a korábban rendkívüli bevételként – vagy ráfordításként – meghatározott tételeket a tartalmuknak és jellegüknek megfelelően az egyéb, illetve a pénzügyi műveletek ráfordításai, bevételei között kell elszámolni.
Hatályosság
Ezeket a módosításokat a 2016. évben induló üzleti évről készített éves-, illetve konszolidált éves beszámolóra kell először alkalmazni. Az idei naptári évben induló üzleti évről készített beszámolóra az új előírások még nem alkalmazhatók – áll a tervezet indoklásában.
A tervezet módosítja az osztalék elszámolásának a szabályait is. Az osztalék összegét a jövőben a döntés napjával kell megjeleníteni a számviteli nyilvántartásokban, és nem annak az évnek a beszámolójában – eredménykimutatásában – amellyel kapcsolatban azt jóváhagyták. Emiatt a korábbi mérleg szerinti eredmény – mint számviteli tétel – megszűnik, az eredménykimutatás az adózott eredmény levezetését fogja tartalmazni. Emiatt több más pénzügyi törvény is módosul azzal, hogy az osztalék elszámolásának új számviteli szabálya a beszámolást érdemben nem érinti.
