Ez kell a felzárkózáshoz
Kiemelte: a magyarországi bankrendszer mérlegfőösszegének évi átlagos növekedési üteme 2030-ig elérheti 11 százalékot, a vállalati hitelek évi 12 százalékkal, a kis- és középvállalati hitelek 13 százalékkal, a háztartások hitelei ennél is jobban, évente 15 százalékkal nőhetnek, sőt, a lakáshitelezés még ennél is gyorsabban, évi 18 százalékkal bővülhet.
Jelezte: a hitelezés fellendülésének az ügyfelek jelenleginél szélesebb körénél és a mostaninál alacsonyabb árazással kell megvalósulnia.
Tanulj a tőzsdén kereskedni 21 nap alatt! Kérd az INGYENES videóidat még ma! (A kereskedés kockázatos.) (x)
Nagy Márton a fenntartható felzárkózás makrogazdasági feltételei közé sorolta, hogy el kell érni a gyorsabb gazdasági növekedést, a GDP-nek évente 4-4,5 százalékkal kellene bővülnie 2030-ig, a termelékenységnek javulnia kell, a beruházási rátának pedig évi 23-25 százalékot kell elérnie. Emellett a következő 12 évben erőteljesen kell bővíteni a belső megtakarítást, és előtérbe kell helyezni az innovációt – tette hozzá.
Hogy áll az eladósodottság?
Kiemelte: a reálkonvergenciának a pénzügyi konvergenciával „kéz a kézben” kell megvalósulnia. Az MNB elképzelései alapján, az új konvergencia-programnak köszönhetően, 2030-ra a magyarországi bankrendszer mérlegfőösszegének a GDP-hez mérten – a várt növekedéssel párhuzamosan – a 2018. évi 95 százalékról 160 százalékra kellene emelkednie, miközben a magánszektor banki hitelállománya a GDP 32 százalékáról 70 százalékára bővülhet. Úgy vélte: a lakáshitel/GDP arány a mostani 8 százalékról 30 százalékra ugorhat 2030-ra.
Nagy Márton hangsúlyozta: az eladósodottság jó dolog, hiszen ez erős gazdaságot és hitelképességet tükröz, a túlzott eladósodottság viszont rossz dolog, mert jelentős kockázatokat hordoz.
Rámutatott: a magyar lakosság és a magyarországi vállalatok napjainkban kevésbé eladósodottak, mint a régió többi országában és az Európai Unióban.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Hatékonyabb bankok
Nagy Márton hangsúlyozta: növelni kell a hazai bankrendszer hatékonyságát. A magyarországi bankoknál az egységnyi eszközre jutó költségeket csökkenteni, ezzel összhangban az egy fiókra, egy munkavállalóra jutó eszközök nagyságát növelni kell.
Nagy Márton szerint az új szerződések mellett a már meglévő hitelek esetében is „át kell állítani” a kölcsönöket a fix kamatozásra. A bankrendszer mostani hitel/betét aránya egészségtelenül alacsony, ezt növelni kell – emelte ki.
Újabb lökés a lakáspiacnak
Óriási lökést adhat a hazai lakáspiacnak is, ha megvalósulnak azok a grandiózus elképzelések, amelyekről Nagy Márton MNB-alelnök beszélt a konferencián. Ha valóban beválnak az elképzelések, további jelentős lakás-áremelkedés áll előttünk, és folytatódhat a piaci fellendülés az új lakásépítések számában is.
Szóval robbanhat a lakáshitel-piac, de kérdés, hogy mitől? Az árak mennek annyival feljebb, hogy muszáj majd egyre több hitelt felvennie a lakásvásárlóknak (ennek azért vannak ma is szabályozási gátjai), vagy sokkal szélesebb kör fog hitelt felvenni a vásárláshoz?
A gazdasági környezet és a fogyasztóbarát hitelek terjedése, a fixált kamatok, a csak forintban történő eladósodottság valóban segítik a fenti 30 százalékos cél elérését, de mi lesz, ha elindul 2-3 vagy 4-5 év múlva egy kamatemelési ciklus? Mi lesz, ha a lakásárak egy nagyobb korrekciót hajtanak végre? Mi lesz, ha a jövedelmek nem tudnak tovább növekedni érdemben?
Sok a kérdőjel, de az MNB célja határozott és egyértelmű. Fel kell pörgetni a hitelpiacot. Fel kell pörgetni a gazdaságot. Fel kell pörgetni a lakáshitelezést, aminek egyenes következménye lesz a lakáspiac, vagyis az új fejlesztések és az árak további növekedése.
Ha csak a jegybanki terveket és elképzeléseket nézzük, akkor elképesztő növekedési potenciált rejt a következő 10-12 évre a hazai lakáspiac, de azért mindenképp, hónapról hónapra számolni kell az éppen aktuális kockázatokkal, mint a munkaerőhiány, vagy a jövedelemarányos hitelfelvétel kérdése.
Cikkünk a 2. oldalon folytatódik a pénzintézetek vezetőinek véleményével.
Visszafogott optimizmus
Az alelnök előadását követő kerekasztal beszélgetésen az MNB-nél visszafogottabb növekedési előrejelzéseket adtak a magyarországi pénzintézetek vezetői, de egyetértettek Nagy Mártonnal abban, hogy a bankrendszer előtt jó évek állnak. Azt viszont vitatták, hogy van-e lehetőség a költségek további jelentős csökkentésére, egyúttal a bankadót, a tranzakciós illetéket és a túlszabályozást nevezték meg a növekedés korlátjaként.
Tanulj a tőzsdén kereskedni 21 nap alatt! Kérd az INGYENES videóidat még ma! (A kereskedés kockázatos.) (x)
Wolf László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese úgy vélte: a makrogazdasági helyzet optimizmusra ad okot, jelentős lehet a hitelezés növekedése is, de egyelőre inkább 10 százalék körüli bővülésre lehet számítani a piacon. Wolf László szerint az árak és a kamatrések mérséklését megnehezíti a költségek növekedése, hiszen a munkatársak bérét emelni kell a mostani környezetben, és lépést kell tartani a digitális fejlődéssel is, ami további költségeket igényel.
Jelasity Radován, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója kiemelte: a bankrendszer a mostani kapacitása alapján képes lehet a jelenleginél akár 50 százalékkal nagyobb ügyfélállomány kiszolgálására is. Az Erste Bank az elmúlt két évben 20 százalékkal növelte hitelállományát, miközben a nem teljesítő hitelek aránya rekordalacsony szintre csökkent – mutatott rá, hozzátéve, hogy ilyen kedvező környezetben aligha kerülhet sor további egyesülésekre és összeolvadásokra a piacon, hiszen nem igazán lesz eladó pénzintézet. Úgy vélte: a bankadó és a tranzakciós illeték csökkentése nélkül aligha érhető el az a hitelezési szint, amit a jegybank makrogazdasági szempontból egészségesnek ítél.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója jelezte: a tranzakciós illeték mérséklése hozzájárulna a feketegazdaság csökkentéséhez. Amíg a csoportos beszedési megbízás után van illeték, a sárga csekk után pedig nincs, addig az emberek az utóbbit részesítik előnyben – mondta Vida József.
Zolnai György, a Raiffeisen vezérigazgatója szerint a bankár akkor tud prudensen hitelezni, ha olyannak ad hitelt, aki jogosult rá és valószínűleg vissza tudja fizetni. A betéteken nem nagyon lehet pénzt keresni, marad tehát a hitelezés. Kérdés, hogy találnak-e olyan háztartásokat, kkv-kat elégséges számban, amelyek vennének fel hitelt. A kkv-hitelezés akkor fog megindulni, ha tőke oldalon is erősödnek a cégek. A legnagyobb kihívás a biztonságosan hitelezhető ügyfelek felhajtása lesz, ehhez kell az óvatos gazdasági növekedés.
Bakonyi András, az MKB ügyvezető igazgatója elmondta, hogy tavaly fogadta el az MKB a 2020-2021-ig tartó növekedési tervét. Lakossági és vállalati piacon is tudják produkálni a növekedési terveket, a 10 százalék fölötti növekedési cél reális, a körülmények erre alkalmassá tehetik a bankszektort, viszont óvatosan kell eljárni. Felhívta a figyelmet arra, hogy komoly a szakemberhiány, rengeteg költség van, és így nehéz nagyokat lépni.
Mit kérnének az új kormánytól?
Zolnai György (Raiffeisen) elmondta: a készpénzhasználattal szemben a digitális pénzhasználatot szeretnék motiválni. Bakonyi András (MKB) szerint az elektronikus tranzakciókra vonatkozó illetéket el kellene törölni, és a túlszabályozottságot enyhíteni. Jelasity Radován (Erste) szerint a mostani bankadóval lehetetlen 160 százalékra növelni GDP-arányosan a bankszektor mérlegfőösszegét, hiszen közel 20 bázispont mértékben terheli a mérleget. A készpénz is a szürke- és feketegazdaság melegágya.
Vida József (Takarékbank) hozzátette: a kockázati költségeket jelentősen csökkentené, ha a végrehajtási szabályok kedvezőbbé válnának, és a tranzakciós illeték szabályozása is racionálisabbá válna. Wolf László (OTP) is felszólalt az ingyenes, ugyanakkor banki oldalon megadóztatott készpénzfelvétel ellen. A legfontosabbnak a (pénzügyi) oktatás fejlesztését nevezte, hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a kormány és a bankszektor kapcsolata sokat javult az elmúlt években.
