Emeltek a téten

Japán sajtóbeszámolók szerint Abe Sindzó miniszterelnök szerdán bejelentette, hogy több mint 28 ezer milliárd jen (265,4 milliárd dollár) értékű csomagot készítettek elő, amiből 13 ezer milliárd jen jut a fiskális intézkedésekre, köztük a költségvetési kiadások növelésére, valamint a vállalatok és az önkormányzatok beruházásainak megelőlegezésére. A terv részleteit csak a jövő héten, a kormány programjának jóváhagyása után ismertetik. A piac csak 20 ezer milliárd jenes csomagra számított korábban.

[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”96″]

A vártnál nagyobb összeg bejelentése után jelentősen gyengült a jen dollárhoz viszonyított árfolyama, az ázsiai tőzsdeindexek pedig közel egyéves csúcsokra emelkedtek.

Így reagált a tőzsde
Tokióban a 225 válogatott részvény Nikkei mutatója 1,72 százalékkal, 16 664,82 pontra, a szélesebb körű Topix-index pedig 1,13 százalékkal, 1321,67 pontra nőtt zárásra.

Mélyen a zsebükbe nyúlnak

Abe Sindzó japán miniszterelnök jelentős költségvetési támogatást ígért a gazdaság élénkítéséhez egyebek között a beruházások fellendítése, a kisgyermekes családok, az egyetemisták és az agrárgazdálkodók megsegítése révén, miután a kormányzó koalíció elsöprő győzelmet aratott a július 10-én rendezett felsőházi választásokon, így az alsóház után immár a szenátusban is megvan az alkotmány módosításához szükséges kétharmados többsége.

A befektetők abban reménykednek, hogy a japán jegybank monetáris politikájának további lazításával támasztja alá a növekedést és segíti elő az infláció felpörgetését a világ harmadik legnagyobb gazdaságában. Kétnapos ülése után pénteken jelenti be döntését a jegybank kamatalakító testülete. Az elemzők többsége arra számít, hogy emelik a 2013 áprilisában meghirdetett eszközvásárlási program évi 80 ezer milliárd jenes, nagyjából 681 milliárd dolláros keretösszegét.

Kamatcsökkentés is jöhet?

Lehetséges, de kevésbé valószínű, hogy a jegybank tovább csökkenti kamatait, mivel a lakosság és a kormány is kedvezőtlenül fogadta a negatívkamat-politikát. A jegybank januárban vezetett be negatív kamatot a jegybanki betétekre annak érdekében, hogy reálgazdasági hitelezésbe terelje a kereskedelmi bankok pénzeszközeit.

Egyes piaci megfigyelők nem tartják kizártnak azt sem, hogy a japán jegybank követi más központi bankok példáját, és egyelőre nem lép, hanem megvárja, hogy milyen eredményeket hoz a fiskális ösztönző csomag, illetve az áfakulcs jövő évre tervezett emelésének elhalasztása. A dollár jelentősen erősödött a jenhez képest szerdán, napi csúcsán, 106,54 jenes árfolyamon 1,8 százalékos nyereségben is állt. Ebben szerepet játszott az is, hogy a The Wall Street Journal című újság azt írta, Japán fontolgatja 50 éves lejáratú államkötvények kibocsátását. A pénzügyminisztérium később tagadta, hogy ilyen tervei lennének.

Szép emelkedés Kínában

A kínai statisztikai hivatal szerdán közölte, hogy az iparvállalatok összesített nyeresége júniusban éves szinten 5,1 százalékkal emelkedett a májusi 3,7 százalékkal szemben. Az első fél évben 6,2 százalékkal emelkedett a nyereség.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

A profit növekedését kedvezőtlen jelenségek is kísérik – mondta a jelentést kommentálva He Ping, a statisztikai hivatal munkatársa. A nyereség nagyon egyenlőtlenül oszlik meg, a növekedés az elektronikai iparra, az acéliparra és az olajfeldolgozó iparra koncentrálódik. Ugyanakkor a bányaipar nyeresége 83,6 százalékkal zuhant.

A beruházási tevékenység lanyha, mert a magánvállalatok drágán és nehezen jutnak hitelhez. A kínai pénzügyminisztérium hétfőn közölte, hogy az állami vállalatok nyeresége 8,5 százalékkal csökkent az első fél évben.