A szezonálisan kiigazított adatok szerint a kínai gazdaság 1,8 százalékkal bővült július-szeptemberben az előző negyedévhez képest, valamivel kisebb ütemben a második negyedévben mért 1,9 százaléknál. A harmadik negyedévben is a növekvő kormányzati kiadások és a virágzó ingatlanpiac hajtotta a gazdaságot, ellensúlyozva a makacsul csökkenő exportot.
Miközben az idén enyhültek a növekedés esetleges drasztikus ütemű lassulásától, egy kemény landolástól való félelmek, a közelmúltbeli makroadatok a kínai gazdaság egyensúlytalanságának növekedését tükrözik.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”100″]
A gazdaság teljesítménye egyre inkább a kormányzati kiadásoktól függ, mivel a magánszektor beruházásai rekordalacsony szintre estek.
Kína gazdasága tavaly 6,9 százalékkal növekedett, ami az utóbbi több mint húsz év leggyengébb adatának számít. A kormány 6,5-7 százalékos sávban határozta meg az idei évre vonatkozó növekedési célszámát. Az idei első és második negyedévben egyaránt 6,7-6,7 százalékkal nőtt a gazdaság éves összevetésben.
A Nemzetközi Valutaalap arra számít, hogy Kína gazdasági növekedése idén 6,6 százalékra, 2017-ben pedig 6,2 százalékra lassul.
Olvastad már? Magyarország még nyerhet is a brit kilépésen
Erős dollárt és kisebb részvénypiaci korrekciót is hozhatnak a következő hónapok. Az amerikai elnökválasztás és a Brexittel kapcsolatos aggodalmak óvatosságra intenek. Magyarországra pedig meghatározó döntések várnak a jövőt illetően.
