Kína egy rugalmasabb árfolyam-mechanizmust vezet be a leértékeléssel

Egy ilyen forgatókönyv pedig alapjaiban különbözik a devizaárfolyam szándékos és folyamatos gyengítésétől. „Engedni a piaci nyomásnak azért, hogy keresztül lehessen vinni a pénzügyi reformokat, köszönőviszonyban sincs azzal, ha árfolyamelőnyért versengve leértékelést hajtunk végre” – mutatott rá Julian Evans-Pritchard, a Capital Economics kínára szakosodott közgazdásza. A BNP Paribas Investment Partners közgazdásza, Chi Lo véleménye szerint Peking nem fog devizaháborúba bocsátkozni, mivel az nem növelné számottevő mértékben az exportot, jelentős tőkekiáramláshoz vezetne viszont, legfőképpen pedig sértené a dollárban eladósodott kínai vállalatok érdekeit. „A globális kamatszint csökkenése egyenes következménye lenne annak, ha Kína beszállna egy devizaháborúba” – mondta. Hasonló véleményen van a GavekalDragonomics elemzője, Arthur Kroeber is. Szerinte a kínai leértékelésnek „köze sincs a ciklikus gazdaságösztönzéshez, annál inkább egy rugalmas árfolyam-mechanizmus bevezetéséhez”. Egy rugalmasabb árfolyam-mechanizmus ugyanis amellett, hogy lehetővé tenné Kína számára a csatlakozást a Nemzetközi Valutaalap (IMF) SDR-kosarához, szellemében is jobban illeszkedik az elmúlt két évben végrehajtott piaci reformokhoz. Egy rugalmas jüan-árfolyammechanizmus hosszú távon jó hír, mivel Kína adja a világ feldolgozóipari termékexportjának 18 százalékát – fejtette ki. Rövid távon azonban nehézségekkel is számolni kell – mutatott rá -, elsősorban is a leértékelés időzítése miatt a gazdasági növekedés ütemének lassulásával és a tőzsdei árfolyamok megtámogatására tett kissé ügyetlen kísérlettel egy időben. A kínai lépés mindenesetre feladta a leckét a Fednek, ha tartani akarja a monetáris szigorítás menetrendjét – jegyezte meg Arthur Kroeber. A Standard & Poor’s hitelminősítő is úgy értékelte, hogy a kínai devizaleértékelés segíti egy rugalmasabb árfolyam-mechanizmus bevezetését és hozzájárul a kínai szuverén adósság „AA-” mínusz besorolásának a megtartásához. „A jegybanknak nagyobb lehetősége nyílik az árstabilitás védelmére, ha nincs túl szűk árfolyamhatárok közé szorítva” – mutat rá a hitelminősítő intézet, hangsúlyozva, hogy a rugalmasabb árfolyam-mechanizmus egyúttal a tőkepiaci kockázatok figyelembe vételére, fedezeti ügyletek kötésére, megfontoltabb hitelfelvételre készteti majd a kínai befektetőket. Tekintettel az érintett országok devizatartalékainak nagyságára, nem kell attól tartani, hogy a kínai devizaleértékelés az 1997-es pénzügy válság rémét idézné fel – mutatott rá Karakama Daiszuke, a Mizuho Bank közgazdásza. A fejlődő országok jegybankjai viszont a jelenlegi környezetben hajlanak devizáik gyengén tartására, ami hosszabb időre is magasan tarthatja a dollár árfolyamát, keresztülhúzva ezzel a Fed számításait a monetáris szigorítás megkezdésére. „Eddig úgy gondoltuk, hogy az év második felében a Fed kamatdöntése lesz a kizárólagos meghatározó devizapiaci támpont. Most viszont már az kell feltételeznünk, hogy eddig példátlan módon a kínai deviza válhat a fontosabb devizák árfolyamának vonatkozási pontjává” – fejtette ki. A jüan leértékelése nagy hatással lesz az ipari fémek világpiacára annak ellenére is, hogy a nyersanyagokat dollárban árazzák – írja a Macquarie Group befektetési bank elemzése. „Egy kisebb, a globális kereslet-kínálati egyensúly szempontjából elenyésző jelentőségű gazdaság nem tudja befolyásolni a világpiaci árakat devizája árfolyamának megváltoztatásával. Kína gazdasága azonban egyáltalán nem kicsi, hanem a legtöbb ipari fém legnagyobb fogyasztója és számos nyersanyag legnagyobb termelője is egyben. A devizaárfolyam változtatása tehát arra ösztönzi majd Kínát, hogy több dollárban denominált nyersanyagot exportáljon és kevesebbet importáljon” – fejti ki az elemzés, hozzátéve, hogy a leértékelés már el is mélyítette a „bessz” hangulatot a nyersanyagok világpiacán. A londoni árutőzsdén a réz és az alumínium határidős jegyzése például hatéves mélypontra esett.