A Ház 138 igen, 15 nem szavazattal, 28 tartózkodás mellett fogadta el a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény módosítását, amely meghatározza a 2016. január 1-jétől érvényes illetményfejlesztés szabályait.
Több lépcsőben emelnek
A jogszabály-módosítás lehetővé teszi a teljesítményjuttatás kifizetését is már jövőre. A béremelési folyamat több lépcsős: az első ütem idén július 1-jével valósult meg, amelynek során 30, 25, illetve 15 százalékkal emelkedtek az illetmények; 2019. január 1-jéig évente átlagosan 5-5 százalékos lesz az emelés mértéke.
A törvénymódosítás emellett rendezi a más szervhez vezényeltekre alkalmazandó összeférhetetlenségi szabályokat és a rendfokozat kérdéseit, az illetményre és szabadságra vonatkozó garanciális rendelkezéseket külföldre vezénylés esetén, valamint a fizetési fokozat megállapításával kapcsolatos szabályokat magasabb besorolású vezetői beosztásba helyezés esetén.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Új elem, hogy a törvényben 260 órában határozták meg a készenlét havi maximális időtartamát. A Magyar Rendvédelmi Kar által lefolytatott etikai eljárás esetén alkalmazható szankciók köre a figyelmeztetés, illetve megrovás lehetőségével egészült ki.
Megmenekült a média
Nem került bele a törvénybe az eredeti javaslat azon, sajtóvisszhangot kapott szövegrésze, amely lehetővé tette volna a nemzetbiztonsági szolgálatoknak, hogy munkatársait a tartalomszolgáltatók, médiavállalkozások munkavállalói között foglalkoztassa. Az ezt átíró módosítás úgy szólt, hogy az elektronikus hírközlési és postai szolgáltatók kötelesek a nemzetbiztonsági szolgálat munkatársát alkalmazni, amennyiben a szolgálatok főigazgatói azt kezdeményezik, de ez a passzus nem kapta meg a szükséges szavazatszámot a keddi voksolás során.
Emelkednek a felsőoktatási bérek is
A módosítással a felsőoktatási oktatói illetmények emelkednek, Palkovics László felsőoktatási államtitkár korábbi közlése alapján januártól 15 százalékkal, majd 2017-től és 2018-tól 5-5 százalékkal.
A Kecskeméti Főiskola és a Szolnoki Főiskola összeolvadásával létrejön a Pallasz Athéné Egyetem 2016. július 1-jétől. Szintén ettől az időponttól a Károly Róbert Főiskola és az Eszterházy Károly Főiskola összeolvadásával létrejön az Eszterházy Károly Egyetem. Mindkét intézmény alkalmazott tudományok egyeteme lesz. A Szent István Egyetemből kiváló Állatorvos-tudományi Kar Állatorvostudományi Egyetemként alakul meg július 1-jétől.
Átalakuló doktori képzés
A változtatás alapján az Országos Doktori Tanács határozza meg a doktori képzésre biztosított magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott hallgatói létszám felsőoktatási intézmények közötti, minőség- és teljesítményalapú elosztásának elveit.
A felsőoktatási intézménynek folyósított doktori képzési támogatás a fokozatszerzés idejére a támogatási összegének felével csökkenthető, ha a hallgató nem szerez doktori fokozatot. Meghatározták a doktori képzés célját, a teljesítendő vizsgakövetelményeket, a doktori képzés két szakaszát. Ennek alapján az első négy félév a tanulmányokra koncentráló képzési és kutatási szakasz, amelyet egy komplex vizsga zár le, ezt követi a fokozatszerzési eljárás, amelyben a hallgató kutatási és disszertációs szakasz teljesítésével vesz részt.
Így módosulhat a képzés
Tisztázták a duális képzéshez kapcsolódó, valamint a közösségi felsőoktatási képzési központok működésével a gyakorlatban felmerült kérdéseket is. Rögzítik, hogy magyar állampolgár államilag elismert külföldi felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányaihoz kapcsolódóan – szakmai tapasztalatszerzésre, a külföldi felsőoktatási intézménnyel fennálló hallgatói jogviszonya időtartama alatt – egyszerre, legfeljebb tizenkét hétig, meghatározott feltételekkel magyarországi munkáltatóval jogviszonyt létesíthet.
Választják a szenátust
A felsőoktatási intézmények működéséhez kapcsolódóan rögzítették, hogy a felsőoktatási intézmény vezető testülete a szenátus. Az állami felsőoktatási intézményben a szenátus tagjai – a rektor, kancellár kivételével – választás útján nyerik el megbízatásukat. A szenátus működésével összefüggő minden kérdést a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni, a törvényben meghatározott rendelkezések figyelembevételével.
Kell a nyelvvizsga
A módosítás kötelezettséget ír elő a felsőoktatási hatósági eljárásokban az eljárás felfüggesztésére, amennyiben az üggyel összefüggésben büntető eljárás indult. A törvény tartalmazza azt is: 2016 szeptemberétől mesterképzésre az a hallgató vehető fel, aki alapképzésben fokozatot és szakképzettséget tanúsító oklevelet szerzett, valamint legalább egy „C” típusú középfokú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgával rendelkezik.
A rendelkezést először a 2016 szeptemberében induló első évfolyamon kell alkalmazni azokra, akik a felsőoktatási törvény hatálybalépését megelőzően nyelvi követelmény teljesítése nélkül szereztek oklevelet.
Meghatározták továbbá a diákigazolvány és a pedagógusigazolvány elektronikus kártyaként való kibocsátáshoz szükséges törvényi szintű szabályokat a köznevelésben és a felsőoktatásban egyaránt. A módosítás alapján a tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben – gimnázium és szakképző iskola esetén – a huszonötödik életévét betölti, kizárólag felnőttoktatásban kezdhet új tanévet.
