A görög parlamenten múlik az EKB emelése
A kormányzótanács utoljára június 26-án emelte a keretösszeget, azóta nem változtatott a 89 milliárd euróban megállapított plafonon. A finanszírozás elapadása miatt, illetve a betétkivonások megakadályozásának érdekében a görög kormány kénytelen volt szigorú korlátozásokat bevezetni a tőke mozgására.
A görög bankok és a tőzsde június 29. óta zárva tartanak, csak a bankkártyával nem rendelkező nyugdíjasokat, illetve a bankbetétet elhelyezni kívánókat szolgálják ki személyesen meghatározott fiókokban. Görögországban kibocsátott bankkártyával naponta legfeljebb 60 eurót vehetnek fel készpénzben a tulajdonosok bankjegykiadó automatákból.
A görög kormány hétfőn úgy döntött, hogy csütörtökig meghosszabbítja a bankok zárva tartását és fenntartja a tőkekorlátozásokat.
Egy névtelenül nyilatkozó görög pénzügyminisztériumi tisztségviselő hétfőn közölte, hogy a bankokat továbbra is zárva fogják tartani. A görög pénzintézetek az EKB támogatása nélkül valamikor a héten teljesen egészében kifogynak a készpénzből. A túléléshez legalább 1 milliárd euróra lenne szükségük. Megfigyelők szerint az euróövezeti jegybank valószínűleg szerdán emeli az ELA keretösszegét, ha a görög parlament a feltételeknek megfelelően kinyilvánítja egyetértését az európai hitelezők és az athéni kormány között hétfőn létrejött megállapodással.
Ez volt az első lépés
Rendkívül nagyvonalúnak tartja a Görögországnak kilátásba helyezett harmadik mentőprogramot a tekintélyes berlini DIW gazdaságkutató intézet elnöke, aki szerint a program feltételeiről az euróövezeti tagországok vezetőinek hétfőn kötött megállapodása jó Európának és Németországnak is.
Marcel Fratscher az intézet honlapján vezetett blogjában közölt gyorselemzésében kiemelte, hogy a német kormány legtöbb követelése teljesült a brüsszeli tárgyalásokon. „Mindenekelőtt Merkel kancellárnak és Schäuble pénzügyminiszternek jár elismerés”, hiszen „tanúbizonyságot tettek nagyságukról és előrelátásukról, és megmutatták, hogy Európa épsége és a közös szabályok fontosak Németországnak”.
Ugyanakkor korai lenne sikerként elkönyvelni a brüsszeli megállapodást, mert az csupán az első lépés a görög gazdaság lefelé húzó spiráljának megállításához – tette hozzá Fratzscher, rámutatva, hogy egyelőre nincs válasz arra a kérdésre, hogy miként lehet helyreállítani a görög állam fizetőképességét, átstrukturálni a bankrendszert és lendületbe hozni a gazdaságot.
Még a német törvényhozásnak is szavazni kell
A DIW elnöke szerint előre látható, hogy a következő években is lesznek viták a görög kormány és hitelezői között, és a tervezett együttműködés során ügyelni kell arra, hogy „ne kövessük el ismét az első két program hibáit”. A megállapodás szerint a görög parlamentnek szerdáig törvénybe kell foglalnia egy sor reformot – egyebek között a forgalmi adózás egyszerűsítéséről, az adóalap kiszélesítéséről, a nyugdíjkorhatár felemeléséről és a statisztikai hivatal függetlenségének szavatolásáról -, és amennyiben ez a feltétel teljesül, meg lehet kezdeni a tárgyalásokat a három évre szóló, nagyjából 80 milliárd eurós hitelprogramról, amelyet az euróövezeti válságkezelő rendszer, az Európai Stabilitási Alap (ESM) keretéből folyósítanak.
Athén a megállapodásban elsősorban német követelésre azt is vállalta, hogy egy külön privatizációs alapban letétbe helyez nagyjából 50 milliárd euró értékű állami vagyont, és az értékesítésből befolyó bevétel döntő részét adósságtörlesztésre fordítja. Ha nem jött volna létre az egyezség, akkor megfigyelők szerint Görögország szinte biztosan kisodródott volna az euróövezetből.
Több tagországban – így Németországban – a törvényhozás támogatása is szükséges az új görög mentőprogramhoz. A német alsóház (Bundestag) kétszer szavaz az ügyben, elsőként arról, hogy megadja-e a felhatalmazást a pénzügyminiszternek a program összeállítását célzó tárgyalások megkezdésére, majd a tárgyalások sikeres lezárása esetén magáról a programról. Az első szavazást várhatóan pénteken vagy hétfőn tartják.
Londoni pénzügyi elemzők szerint a görög adósságválság ügyében hétfőn elért egyezség ellenére az eddigi fejlemények súlyos károkat okoztak az euróövezet megítélésében, ráadásul korántsem vehető biztosra, hogy sikerül elkerülni a Grexitet, vagyis Görögország kényszerű távozását az euróövezetből.
