A főváros persze nekünk épül, s ennek örülnünk kellene. Csakhogy miközben a fejlesztések zajlanak valahogyan élnünk kellene. Ez pedig mostanában nem egyszerű, nekünk a szép számú építkezés környékén lakóknak, autósoknak, villamossal, vagy autóbusszal közlekedni óhajtóknak. Ráadásul a fejlesztések jelentős része lemaradásban is van, úgyhogy egy darabig biztosan be kell rendezkednünk a hadiállapotra.
Aki belekeveredett a forgalomba, nem menekülhet
A fejlesztések természetesen szükségesek. Ám a város élhetősége kevésbé játszik szerepet a beruházások során. Nézzük például a budai helyzetet. Közismert, hogy a magyar közlekedés sugaras szerkezetű, ráadásul például a Dunántúl jelentős része, az M1-es, az M7-es autópályán csatlakozik a fővároshoz. A Dunántúlról, a főváros környéki agglomerációból, mondjuk a munkába érkező autósokat itt várja az első építkezés. A fejlesztés el is kell, hiszen itt hagyományosan nehéz volt korábban is bejutni Budapestre.
Aki átverekedte magát a tereléseken, s lépésben eljut a Déli pályaudvarig, már csak egy ugrásra van a Margit híd környéki felújításoktól. (Mellesleg ezt a környéket immár évek óta visszatérőn építik). Addig azonban még le kell győzni az egykori Moszkva, ma Széll Kálmán téri generális felújítási építési munkálatokat. Innen folytatódik a horror. A dunai felső rakpart a Batthyány tértől a Margit hídig lezárva, a közlekedést, beleértve a buszosat is a Fő utca szűk egy sávjára terelik. Aki ideáig például a Szabadság hídirányából akarna eljutni, felkészülhet arra, hogy esetenként óráig kell ácsorognia a forgalomban. Az Erzsébet hídtól ugyanis az egykori Ifipark előtt vezető utat lezárták az autósforgalom elől, itt behajtani tilos van, ha betartjuk a szabályokat, akkor marad az út a már említett Széll Kálmán tér felé, vagy az Alagúton át a Batthyány tér irányába.
Nem jobb a helyzet a Margit híd budai hídfőjének másik oldalán sem. Ott villamos pálya épül. Itt van olyan napszak, amikor fél- és egy óra között lehet csupán átjutni. Ha valaki bele keveredett ebbe a forgalomba, menekülni sem igen tud, a környéken élők pedig már régen megvásárolták a füldugókat. Nem csoda, ha a környékbeliek és az errefelé közlekedők úgy fogalmaznak, ki erre a környékre belépsz, hagyj fel minden reménnyel!
Késésben van a fővárosi beruházások egy része
Ráadásul úgy tűnik a fővárosi közlekedési beruházások egy része késésben is van. Legalábbis erre lehet következtetni abból a késedelmes beruházásokat ismertető, a kormányzati portálon közzétett listából, amelyen a Budapesti Közlekedési Központ ZRt. tizenegy projektje is szerepel. Ezek főként a villamos, a metró, a trolibusz közlekedéssel függnek össze.
A főváros fejlesztése persze nagyon is fontos egy olyan országban, ahol az emberek egynegyede Budapesten, s néhány százezer annak közvetlen környezetében él. A közlekedési projektek azért is vannak az érdeklődés homlokterében, mert itt a fővárosi önkormányzat szerint is számottevő a lemaradás. 2019-ig olyan beruházásoknak kell a többi között megvalósulnia, mint a hármas metróvonal rekonstrukciója, illetve az ott közlekedő kocsik megújítása. Ide tartozik az egyes villamos vonal tovább építése, a fővárosi agglomerációba irányuló forgalom körülményeinek fejlesztése.
Az is ismert, hogy a beruházásokra egyre kevesebb saját, fővárosi forrás áll rendelkezésre. A kormány azonban még a tavasz elején azt ígérte, hogy a célok megvalósításához háromszázmilliárd forint új fejlesztés finanszírozási hátterét biztosítja. E beruházások megvalósításakor kívánatos lenne, ha mind nagyobb szerephez jutna a közlekedés szervezés. Úgy tűnik ez a terület nem kapott eddig igazán szerepet. Szegényes a tájékoztatás az építkezések ütemezéséről, nincsenek előre jelzett terelőutak, hiányoznak az ajánlott útvonalak.
Közlekedési beruházások tervezése másfél milliárd
Az elkövetkező időszakban persze nem csak közlekedési beruházások forgatják fel az emberek életét. Jön a Margit sziget rekonstrukciója, hírlik a Nyugati pályaudvar környékének rendezése. Indul a Mesepark és a Pannon Park projekt. Mindkettő szervesen kapcsolódik a Városliget térségében tervezett nagy állami fejlesztéshez, a Liget Budapest programhoz.
Mennyire fontos és nagyszabású fejlesztések jönnek azt igazolja, hogy egyes számítások szerint csupán a fővárosi közlekedési tervezések aktuális költsége másfél milliárd forintot tesz ki. Emellett eltörpül az kétszázmilliós összeg, amelyet a kultúrára költene a főváros. A Bartók Béla Emlékház 5 millió, a Budapest Film Zrt. 40 millió forint, a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ Nonprofit Kft. a 2015. évi Budapesti Tavaszi Fesztivál megrendezéséhez 131 millió, a 2015. évi Café Budapest Fesztivál megszervezéséhez 29 millió 500 ezer forint támogatásban részesül.
