A lengyel kormányfő az aláírást követő sajtóértekezleten a kelet-közép-európai térség szempontjából stratégiai jelentőségűnek minősítette a Via Carpatia projektjét.
Körmendy Adrienne krakkói magyar főkonzul közölte, hogy magyar részről a dokumentumot Török Dezső, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke jegyezte, és részt vett a projektről szóló nemzetközi konferencián is.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
A 2026-ig megvalósítandó projektben részt vevő országok (Litvánia, Lengyelország, Ukrajna, Szlovákia, Magyarország, Románia, Bulgária és Törökország) közlekedési tárcáinak képviselői márciusban írták alá Varsóban a folyosó megépítését célzó szándéknyilatkozatot.
Október végén az Európai Parlament támogatta, hogy a mintegy 3,3 ezer kilométeres, a Balti-tengert az Égei-tengerrel és a Fekete-tengerrel összekötő, autópálya-, illetve gyorsforgalmi szakaszokból álló közlekedési folyosó a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) részeként épüljön meg, ami elérhetőbbé teszi az uniós alapokat is.
A projekt magyarországi szakasza mintegy 340 kilométeres, Miskolcot és Debrecent is érinti. A Via Carpatia lengyelországi része mintegy 680 kilométert tesz majd ki, a leghosszabb, mintegy 140 kilométeres szakasz jelenleg a kelet-lengyelországi Lublin és Rzeszów városok között épül.
