Ez az első forduló az osztrákoknál
A tartományi szavazóhelyiségek különböző időpontokban fogadják a választópolgárokat, van, ahol csak a délelőtt folyamán, pár órán át tartanak nyitva. Az utolsó szavazóhelyiség 17 órakor zár, az első eredmények így ez után várhatók.
A felmérések szerint többen mennek majd el szavazni, mint hat éve, nagyjából 70 százalékos részvételre lehet számítani. A legutóbbi, 2010-es választáson a szavazásra jogosultak 54 százaléka voksolt, ami a legalacsonyabb részvétel volt azóta, hogy 1980-ban eltörölték a kötelező részvételt.
A legutóbbi felmérések ugyanazt a népszerűségi sorrendet mutatják: a Zöldek által támogatott Alexander Van der Bellen a legnépszerűbb, a második helyen az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) által indított Norbert Hofer áll. A két kormánypárti jelölt, a néppárti Andreas Khol és a szociáldemokrata Rudolf Hundstorfer alulmarad a felmérések szerint; elemzők szerint ez komoly figyelmeztetés lehet a koalíciós kormány számára.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Ha az első fordulóban senki nem szerzi meg a voksok abszolút többségét, vagyis senki nem kapja meg az összes leadott szavazat több mint felét, négy héttel később, a második fordulóban dől majd el a verseny. A jelenlegi állás szerint valószínűleg Van der Bellen és Hofer jut majd be a május 22-én rendezendő második fordulóba. Eddig az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) vagy az Osztrák Néppárt (ÖVP) adta a szövetségi elnököt, így történelmi eredmény születhet.
A jelenlegi államfő, a szociáldemokrata Heinz Fischer 2004 óta tölti be tisztét. Legutóbb, 2010-ben mintegy 80 százalékos támogatottságot ért el. Fischer mostani hivatali ideje 2016. július 8-án jár le, az új államfőt ekkor iktatják be hivatalába. Az osztrák szövetségi elnök mandátuma hat évre szól, és csak egyszer újítható meg.
Választanak a szerbek is
A 6,7 millió szavazójoggal rendelkező szerb állampolgár összesen 20 lista közül választhat az előre hozott parlamenti választáson, míg a vajdasági tartomány 1,73 millió szavazópolgára 15 lista jelöltjeire adhatja le voksát. Emellett Szerbia összes önkormányzatában is választást tartanak, kivéve a fővárosban, Belgrádban, ahol legutóbb két évvel ezelőtt járultak az urnákhoz az állampolgárok.
A többpártrendszer szerbiai bevezetése óta ez a tizenegyedik parlamenti választás, s egyúttal a nyolcadik előre hozott voksolás. Előre hozott parlamenti választást legutóbb két évvel ezelőtt tartottak, önkormányzati és vajdasági tartományi voksolás viszont négy éve volt legutóbb.
A közvélemény-kutatások eredményei alapján biztosra vehető a jobbközép Szerb Haladó Párt (SNS) fölényes győzelme, a felmérések szerint a párt támogatottsága meghaladja az 50 százalékot. A várakozások szerint a kormányfő Aleksandar Vucic, az SNS elnöke marad.
Öt képviselő a cél a VMSZ-nél
A felmérések szerint az induló húsz lista közül legfeljebb hét szerb pártnak van esélye arra, hogy az ötszázalékos küszöb átlépésével bejusson a belgrádi törvényhozásba. A nemzeti kisebbségek pártjait nem érinti az ötszázalékos küszöb, Szerbiában ugyanis a természetes választási küszöb használata van érvényben: annyi kisebbségi képviselő kerülhet be a parlamentbe, ahányszor az egy mandátumhoz szükséges szavazatszámot megszerzi egy nemzeti kisebbségi párt.
A legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) – amely tagja volt a távozó kormánykoalíciónak – eddigi öt mandátuma megőrzését tűzte ki célul.
A választópolgárok 20 óráig adhatják le voksaikat, az első, nem hivatalos eredmények este fél tíz körül várhatóak, a végleges eredményeket pedig várhatóan legkésőbb április 28-ig közzéteszik. Szerbia területén összesen 8378 helyen, míg a világ más országaiban 38 helyen lehet szavazni.
Az alkotmány értelmében a választási eredmények kihirdetését követő 30 napon belül meg kell tartani az első parlamenti ülést, az új összetételű törvényhozásnak pedig három hónapja van a kormány kinevezésére, különben új választásokat kell kiírni.
