Michael Detlaff, tizenkét esztendős amerikai kisfiú gyémántot talált egy nemzeti parkként is működő volt gyémántbánya területén, Arkansas-ban. Michael az 5,16 karátos gyémántot, amint a videófelvétel is mutatja, Gold’s Glory Diamond-nak nevezte el, a becsüsök szerint feldolgozása után több, mint 2,5 millió forintot ér.
Ősidős a láz, ifjú a bányászat
A gyémántláz ősidős, ám bármilyen furcsa, az első gyémántokat az i. e. 9. században találták meg a mai India területén, amely egészen a 18. század közepéig a világ egyetlen gyémántlelőhelye volt. A feljegyzések szerint, a 18. században Brazíliában is megtalálták az első gyémántokat, és rövid időn belül ez a dél-amerikai ország vált a világ első számú gyémánttermelőjévé. Dél-Afrikában az 1870-es években indult meg a bányászat, miután felfedezték a gyémántban gazdag kimberlit és lamproit tartalmú kürtőket. 2006-ban a világ gyémánttermelését (a kibányászott karátok alapján) Oroszország vezette (22%), mögötte a sorrend így alakult: Botswana (20%), Ausztrália (17%), Kongói Demokratikus Köztársaság (17%), Dél-afrikai Köztársaság (8%), Kanada (7,5%). A gyémánttermeléls maradék részén Angola, Namíbia, Brazília, Kína, Ghána, Guinea, Guyana, Indonézia, Lesothó, Sierra Leone, Tanzánia és Venezuela osztozott.
Jelenleg a világ legnagyobb gyémántkitermelője a De Beers konszern. Jóllehet manapság egyre többen sorolják a gyémántot a pénzvilágban a fontos menekülőeszközök közé, a válság a vállalatot mégis alaposan megviselte. A cég 2013. június 30-án záródott első pénzügyi félévi nettó nyeresége 261 millió dollárra csökkent az egy évvel korábbi 633 millió dollárról. Pedig a világ legnagyobb gyémántkereskedőjeként számon tartott De Beers gyémánteladásból és befektetésekből származó bevétele 3,34 milliárd dollárra nőtt a tavalyi 3,20 milliárdról. Ezen belül a gyémánteladási bevétel 8,5 százalékkal 2,84 milliárd dollárra emelkedett a tavalyi 2,62 milliárdról.
Gaborone-ba költözött a De Beers
A De Beers haladni akar az időkkel. Nemrég átköltöztette, 1888 óta Londonban működő központját, Gaborone-ba, Botswana fővárosába. „Botswana ösztönözte a De Beers-t arra, hogy költöztesse központját Gaborone-ba, állapította meg Stephen Meintjes, a dél-afrikai kutató cég Imara SP Reid vezető elemzője. E lépés megtétele után a botswanai Gaborone a világ ,,gyémántközpontjává” vált.
A gyémántkereskedelem fő központjai persze a gyémánttőzsdék. Ilyen börzék működnek a többi között Antwerpenben, Amszterdamban, New Yorkban, az izraeli Ramat-Ganban, Johannesburgban, Londonban, Milánóban, Párizsban, Bécsben, Idar-abersteinben…
És persze az újabbak. Ázsia növekvő fontosságát igazolja, hogy a Szingapúri Gyémánttőzsde látja vendégül a 36. Gyémánt Világkongresszust 2014-ben. A DES az erre vonatkozó ajánlatát a Gyémánttőzsdék Világszövetségének áprilisban, Dubaiban rendezett elnöki ülésén terjesztette elő. Szingapúr fontos kapu az ázsiai piacra, különösen olyan piacokra, mint Malájföld és Indonézia, amelyek a következő potenciális növekedő piacok a gyémántok és gyémánt ékszerek számára, nyilatkozta Avi Paz, a Szövetség elnöke. Kína szerepét sem szabad lebecsülni. A kétezres évek elején nyílt meg Sanghajban az első kínai gyémánttőzsde, ahol nyers és csiszolt gyémántokkal egyaránt kereskednek. A szakemberek akkor úgy értékeltek: Sanghaj a tőzsde megnyitásával visszanyeri rangját mint a kínai gyémántipar fontos centruma.
Kék kő a Petra Diamonds-tól
A gyémánttőzsdék szereplői ugyanolyan híréhesek, mint a részvénybörzék brókerei, befektetői. Amikor az idén tavasszal jelentették a hírügynökségek, hogy kiváló minőségű, ritka kék gyémántot hoztak felszínre a Petra Diamonds bányájából Dél-Afrikában, egyből meglódultak az árak. A bejelentés nyomán a cég részvényeinek árfolyama öt százalékkal emelkedett a tőzsdén. Nem is csoda.
A kék gyémántok rendkívül ritkák, a Petra Diamonds Pretoriától nem messze lévő bányájából azonban már több olyan darab is előkerült, amelyek aztán tetemes áron keltek el a drágakőpiacon. Ilyen volt az a 26,6 karátos gyémánt, amelyet megcsiszolva 9,49 millió dollárért adtak el 2009 májusában. Tavaly novemberben egy mandula nagyságú, 10,48 karátos, mélykék gyémánt 10,27 millió svájci frankért kelt el, a vételár karátonkénti rekordot jelentett a kék gyémántok esetében. Tavasszal egy 25,5 karátos darab került felszínre. A bányaváros, Cullinan nevét viseli a valaha talált legnagyobb – 3.106,75 karátos kőből csiszolt – 530,2 karátos gyémánt, amelyet 1905. január 26-án találtak.
