A South China Morning Post hongkongi napilap szerkesztőségi cikkében úgy fogalmaz: a gazdasági reform bátor lépés afelé, hogy a szigetország két évtized stagnálás és defláció után ismét a világgazdaság meghatározó motorjává váljon. Az ugyanakkor versengő valutaleértékeléshez, hosszú távon pedig árfolyamháborúhoz vezethet az ázsiai kontinensen, mindenek előtt az exportját ezzel védeni próbáló Kína részéről.
Ezt a véleményt osztotta Li Taj-kuj, a pekingi Csinghua Egyetem professzora, aki korábban a kínai jegybank tanácsadójaként is szolgált. A japán monetáris ösztönzés az egész régiót megbolygatja majd, s azt Kína biztosan nem hagyja majd szó nélkül – fogalmazott Li a China Daily napilapnak. A jen leértékelődése a térségbeli exportot drágítja, a japán exportot ugyanakkor olcsóbbá teszi, és így fellendíti a belső keresletet is – magyarázta Li.
A jen jelentős gyengülése ugyanakkor nemcsak Kínát érinti kellemetlenül, a térségben Dél-Korea kivitele sérülhet jelentős mértékben, de Malajzia és Thaiföld is érezni fogja kereskedelmi adatain a japán csomag hatását – jegyzik meg a szakértők.
Az árfolyamháború kérdése tavaly év vége óta állandó téma a kínai újságok címlapján. A kelet-ázsiai ország elsősorban az Egyesült Államokat és Japánt kritizálja a mennyiségi lazítás politikája és devizájuk értékének alacsonyan tartása miatt, mondván, ez a politika nem oldja meg az egyes országok gazdasági problémáit.
Ji Kang, a kínai központi bank kormányzó helyettese március elején úgy fogalmazott: ha a világ nagy gazdaságai valutájuk leértékelésével próbálnának egymás ellen versenyezni a globális piacon, a kelet-ázsiai ország monetáris politikáját és más mechanizmusokat is felhasználva fogja megvédeni a jüant és az ország világgazdasági és – kereskedelmi erejét – hangoztatta Ji. A Zsenmin Zsipao központi pártlap március végi cikkében ugyanakkor még nem tartotta valószínűnek, hogy Kína árfolyamháborúba bocsátkozna.
