2013-ban indultak a tárgyalások
Az Európai Bizottság két tagja, Cecilia Malmström kereskedelmi és Phil Hogan mezőgazdasági biztos két napon át egyeztet Kisida Fumio japán külügyminiszterrel annak reményében, hogy áttörést érnek el a vitás kérdésekben a világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót tömörítő G20-csoport jövő heti németországi csúcstalálkozója előtt.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”110″]
Japán és az EU 2013 márciusában indította el a tárgyalásokat egy szabadkereskedelmi megállapodásról, és a maratoni tárgyalások keretében már 18 fordulót bonyolítottak le. Japán sajtójelentések szerint a megegyezés legfőbb akadálya az, hogy Japán nem akar lemondani az EU-ból importált sajtokra kivetett, 30 és 40 százalék közötti vámokról.
Az Európai Unió 28 tagállamában és Japánban közel 640 millió ember él, együttesen a világ hazai össztermékének 28,4 százalékát állítják elő, a világkereskedelmi forgalomban való részesedésük pedig 36,8 százalékra rúg. Japán azt akarja elérni egyebek között, hogy az EU csökkentse a járművekre, elektromos berendezésekre és más ipari cikkekre kivetett vámokat.
Erősen motivált a két fél
A gépjárművek esetében azonban Brüsszel 10 éves türelmi időt akar kiverekedni, de ez Tokió számára elfogadhatatlan. Európa azt várja el Japántól, hogy nyissa meg közbeszerzési piacát az európai vállalatok előtt, tegye szabadabbá az utat a mezőgazdasági termékek előtt, ideértve a tejtermékeket is, és csökkentse a nem tarifális kereskedelmi akadályokat. Elemzők szerint a megállapodás megkötéséhez szükséges politikai akarat mindkét félben megvan.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
„Miután az Egyesült Államok januárban kilépett a csendes-óceáni szabadkereskedelmi övezetet megteremtő nemzetközi megállapodásból, a Csendes-óceáni Partnerségből (TPP), Donald Trump amerikai elnök és kormányzata pedig sorozatosan támadja a szabadkereskedelmet, az Európai Unió és Japán erősen motivált abban, hogy egyezségre jusson a G20-csoport július 7-8-i ülése előtt” – mutatott rá Martin Schulz, a tokiói Fujitsu kutatóintézet közgazdásza.
Schulz szerint az EU szempontjából nézve a Japánnal kötött szabadkereskedelmi egyezmény a jövőben kitűnő alapot biztosítana az Ázsiával való kereskedésben. Egyben azt az üzenetet továbbítaná a szabadkereskedelem védelmezőjének szerepébe bújt Kínának, hogy az egyoldalú kezdeményezések és akciók nem elegendőek. Japán pedig azt reméli, hogy erősíteni tudja befolyását az Egyesült Államokkal való kétoldalú kereskedelmi tárgyalások elindítása előtt.
