Egyre biztosabb a hír
A Reuters hírügynökség három olajipari forrásból is úgy tudja: a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetéhez (OPEC) tartozó országok közölték az OPEC-en kívüli tárgyalópartnereikkel, köztük Oroszországgal, hogy előbb a szervezeten belül kell dűlőre jutniuk a termelés korlátozásáról, lehetőleg júniusig, a szokásos félévenkénti bécsi miniszteri tanácskozásukig, és majd ezután tudnak más olajkitermelő országokat felkérni arra, hogy csatlakozzanak az egyezséghez.
A Katar fővárosában, Dohában tartott megbeszélés összehívását februárban a két vezető olajtermelő, az OPEC-tag Szaúd-Arábia és az OPEC-en kívüli Oroszország kezdeményezte. A tanácskozás azonban eleve rosszul indult: az olaj- és energiaügyi miniszterek megbeszélése eredetileg röviddel 9 óra előtt kezdődött volna, de végül többórás késéssel nyílt meg, miután Szaúd-Arábia az utolsó pillanatban váratlanul azzal a követeléssel állt elő, hogy a megállapodás ne csak arra a 18 országra vonatkozzon, amelyek részt vesznek az ülésen, hanem az összes OPEC-tagállamra, így Iránra is.
Nem voltak ott az irániak
Irán képviselői nem utaztak Dohába, az iráni olajügyi miniszter pedig azt üzente vasárnap, hogy üdvözli az olajtermelés befagyasztását célzó lépéseket, de Irán semmilyen formában sem volt előidézője az olajpiaci egyensúly felborulásának, és éppen emiatt nem is tervezi, hogy önként csökkentse olajtermelését, illetve olajkivitelét.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Irán jelenlegi olajtermelése napi 3,5 millió hordó, olajexportja pedig 2 millió hordó. Az iráni olajügyi miniszter vasárnap arról is beszélt, hogy 2017 márciusára az iráni olajtermelés már napi 4 millió hordó lesz. Elvileg abban állapodtak volna meg Dohában a világ vezető olajtermelői, hogy januári szinten befagyasztják az olajtermelést októberig. A lépéstől azt várták volna, hogy megnyugszanak a piacok, és a kőolaj ára fokozatosan tovább emelkedik.
Irán nélkül nem merték meglépni
A magyar idő szerint 15 órakor kezdődött egyeztetések kulcskérdése már csak az volt, hogy a szaúdi fél elfogadja-e, hogy Irán „kilóg” a sorból, és amíg mások vállalják, hogy nem növelik a termelésüket, addig Teherán többet termel és többet is exportál, ami piaci részesedésének növekedését eredményezi.
Egyes vélemények szerint a dohai találkozó sikerébe vetett remény eredményeként emelkedett sokat az utóbbi hetekben a kőolaj világpiaci ára, számos elemző viszont úgy gondolja, hogy a túltermelés és a nyomott kereslet által jellemezhető piacon nem a befagyasztás, hanem az amerikai kitermelés csökkenése eredményezte az árak megugrását.
Nem lesz nagy áremelés
Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter pénteken maga is arra figyelmeztetett, hogy megállapodás esetén is csak szerény mértékű olajár-emelkedésre lehet számítani, mert a globális gazdasági növekedés lassulása miatt mérséklődik az olajkereslet bővülése, a hatalmasra duzzadt olajtartalékok pedig csak lassan apadnak. Pénteken az északi-tengeri Brent olajfajta hordónkénti ára 73 centes, 0,73 százalékos csökkenéssel 43,11 dolláron zárt, míg a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) amerikai könnyűolajfajta ára stagnált, 41,71 dolláron fejezte be a kereskedést.
Bíztak a megállapodásban
Alekszandr Novak orosz energiaügyi miniszter a TASZSZ orosz állami hírügynökség jelentése szerint elmondta, hogy Moszkva arra számított, hogy alá fogják írni a kitermelés szintjének befagyasztásáról szóló megállapodást. A miniszter kifejezte meggyőződését, hogy a megegyezés hiánya nem lesz hatással Oroszországra, mert annak vállalatai továbbra is
erősen versenyképesek.
„Úgy gondoljuk, hogy a piaci helyzetnek ki kell egyenlítene a kereslet és a kínálat egyensúlyát” – mondta.
Novak közölte azt is, hogy a konzultáció folytatódik és a továbbiakban kiderül, hogy a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetéhez (OPEC) tartozó tagállamok meg tudnak-e állapodni abban, hogy a befagyasztásból mindannyiuknak részt kell-e vállalniuk.
Megváltozott vélemények
A miniszter szerint Dohában azért nem sikerült megállapodni, mert az olajkartellben részt vevő több ország megváltoztatta az ezzel kapcsolatos álláspontját. Ezek közé tartozott Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Kuvait és Katar. Szavai szerint Oroszország megértéssel viszonyul az OPEC-országok álláspontjához, de a bejelentés meglepetésként érte. Novak hangoztatta: nem Irán pozíciója a fő oka annak, hogy elmaradt a megállapodás a dohai találkozón.
Az orosz energiaügyi miniszter úgy vélte, így az olajpiacon 2017 közepére jön létre az egyensúly, míg a befagyasztás sikeres bejelentése esetén ez három hónappal előbb történt volna meg. Hangsúlyozta: Oroszország kész a jövőben is részt venni egy hasonló, a befagyasztást célzó találkozón, ha az OPEC-országoknak a szervezet júniusi bécsi csúcstalálkozójáig sikerül majd megállapodniuk.
Novak szerint noha a kőolaj-kitermelés befagyasztásának ügyében továbbra is lehetséges az együttműködés, csökkent a sikerrel kapcsolatos derűlátás. Mint fogalmazott, „nem korrektek” a találkozón részt nem vevő harmadik országokkal – értsd: Iránnal – szembeni követelések.
Ez lett volna a terv
Elvileg abban állapodtak volna meg Dohában a világ vezető olajtermelői, hogy a kitermelést októberig a januári szinten fagyasztják be. A lépéstől azt várták volna, hogy megnyugszanak a piacok, és a kőolaj ára fokozatosan tovább emelkedik. Az egyeztetések kulcskérdése már csak az volt, hogy a szaúdi fél elfogadja-e, hogy Irán „kilóg” a sorból, és amíg mások vállalják, hogy nem növelik a termelésüket, addig Teherán többet termel és
többet is exportál, ami piaci részesedésének növekedését eredményezi.
Egyes vélemények szerint a dohai találkozó sikerébe vetett remény eredményeként emelkedett sokat az utóbbi hetekben a kőolaj világpiaci ára, számos elemző viszont úgy látja, hogy a túltermelés és a nyomott kereslet által jellemezhető piacon nem a befagyasztás, hanem az amerikai kitermelés csökkenése eredményezte az árak
megugrását.
