Változó eszközök
„A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a várakozásoknak megfelelően változatlanul hagyta a jegybanki alapkamatot, így az most is 0,9 százalékon áll. A közeljövőben azonban már nem csak az alapkamat lesz a követendő eszköz” – hívja fel a figyelmet Kiss Mónika, az Equilor vezető elemzője.
Ahogy arra a jegybank már korábban felkészítette a szakmai közvéleményt, a monetáris politikai döntések hangsúlya az alapkamatról 2016-ban fokozatosan két másik eszközre helyeződik át. Ezek az eszközök a konvencionális monetáris politika alapját képezik, azonban aktív és a nyilvánosság előtt hangsúlyozott irányításuk 2016 előtt nem volt szokásos.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”96″]
Melyek ezek az eszközök?
A bankközi kamatok ingadozásainak korlátozására az MNB az egynapos lejáraton aszimmetrikus kamatfolyosót tart fenn. A kamatfolyosó szélessége jelenleg 120 bázispont. A kamatfolyosó tetején a jegybank az egynapos lejáratú hitellel korlátozza a bankközi kamatlábak emelkedését, míg a kamatfolyosó alján az MNB korlátlan mértékben hajlandó befogadni az átmeneti likviditástöbbletet a bankközi piacról, minimumot biztosítva a bankközi kamatlábak esetében. Röviden összefoglalva a kamatfolyosót változtatva a jegybank befolyásolja az éjszakai pénzáramlás mennyiségét, a parkoltatott és kihelyezett pénzek arányát – írja kommentárjában az elemző.
A másik eszköz a jegybank három hónapos betéti eszköz tendere. Az MNB júliusi döntése értelmében 2016 augusztusától a jelenlegi heti gyakoriság helyett havonta egy alkalommal kerül sor az irányadó három hónapos jegybanki betéti eszköz tenderére, októbertől pedig korlátozzák a tenderen elfogadott banki ajánlatok mennyiségét, ami jelenlegi 1600 milliárd forintnál.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Monetáris lazítás
Mindkét eszközzel a jegybank a rövid, legfeljebb három hónapos lejáratú likviditást tudja szabályozni. A kamatfolyosó aszimmetriájának változtatásával az egynapos rendelkezésre álló pénzmennyiséget tudja szűkíteni vagy bővíteni, amellyel a néhány hetes vagy hónapos lejáratok felé tereli a bankokat.
Ebben a szegmensben azonban az MNB számára ősztől rendelkezésre áll a szűkösség megteremtésének „kapuja”: ha kevesebb szabad pénzt fogad be, a piaci szereplők versenye leszorítja az általános kamatszintet, az alapkamat csökkentése nélkül monetáris lazulás következik be – mutat rá Kiss Mónika.
Így reagálhat a forint
Ennek következtében a forint gyengül időlegesen, hiszen alacsonyabb rendelkezésre álló kamat kevésbé vonzó, a szabad pénz pedig magának helyet keresve csökkenti az állampapír-piaci hozamokat. Ez figyelhető meg már az elmúlt hónapok állampapír trendjében is.
A döntések a közeljövőben már havi szinten beavatkozást jelenthetnek a korábbi szigorúan kereslet-kínálati alapon működő rendszerbe és közvetve befolyásolják a forint árfolyamát. A rendszer kínálati többletre „van kalibrálva”, azaz az Európai Központi Bank mennyiségi lazító intézkedéseinek védőhálója alatt nem feltételez hirtelen tőkekiáramlást, amely a forint árfolyamának hirtelen szignifikáns gyengülésével járna. Egy válság vagy más külső sokkhatás esetén, a jegybank a „kapu kinyitásával” az elképzelések szerint ezt a hatást ellensúlyozni tudná.
Az új intézkedések önmagukban nem fognak nagyobb forintgyengülést okozni, ahhoz nem elég nagy volumenűek. Azonban ha a forint kurzusa tartósan 310 alá erősödne az euróval szemben, a fent leírt eszközöket bevetheti az MNB – írja az Equilor elemzője.
Tartós marad ez a szint
„A várakozásoknak megfelelően a jegybank nem változtatott a 0,9 százalékos irányadó kamatán. A lépés összhangban van a jegybank eddigi kommunikációjával, amely szerint az alapkamat tartós tartására számíthatunk a közeljövőben” – nyilatkozta Balázs Flóra, a Budapest Alapkezelő elemzője.
A hónapban fontos bejelentés érkezett az MNB részéről a 3 hónapos irányadó jegybanki eszköz átalakításával kapcsolatban. A most bevezetett, nem konvencionális eszközök segítik a jegybankot abban, hogy célzottabban tudjon lépni, és az alapkamat változtatása nélkül is befolyásolhassa a monetáris kondíciókat. A lépés hatására a bejelentés óta a rövid hozamok a 0,8 százalékos szintről 0,55 százalékra mérséklődtek, és további csökkenésre számítunk.
Ha a jegybanknak sikerül e lépésével a BUBOR-kamatokat jóval az alapkamat alatti szintre mérsékelni, akkor várhatóan hosszabb ideig nem fog változtatni irányadó rátáján – mutat rá Balázs Flóra.
Élénkülő növekedés, mérsékelt infláció
Ami a hazai makrogazdasági tényezőket illeti, az év eleji visszafogott GDP-bővülés egyedi hatások eredménye volt, így várhatóan a növekedés tovább élénkülhet az év hátralevő részében. A kormány 2017-re tervezett költségvetési élénkítése és az MNB Növekedési Hitelprogramjának 100 milliárd forintos keretösszeg-bővítése is hozzájárulhat a növekedés élénküléséhez.
Az infláció továbbra is mérsékelt marad hosszú távon, azonban az év eleje óta tapasztalt magas, 6 százalék körüli béremelkedés a lakossági fogyasztás bővülésén keresztül a maginfláció lassú emelkedése irányába hathat. A hazai folyamatok az irányba mutatnak, hogy a gazdaság további élénküléséhez nincs szükség további lazításra.
Nemzetközi szinten Nagy-Britannia EU-ból való tervezett kiválása következtében a globális növekedési kilátások enyhén romlottak, és a bizonytalanság erősödött, azonban a Brexitnek csak mérsékelten lehet közvetlen hatása a magyar gazdaságra.
Az elmúlt időszakban sem a FED, sem az EKB nem változtatott irányadó rátáján, így ez is lehetővé teszi az MNB számára az alapkamat további tartását a Budapest Alapkezelő elemzője szerint.
