Az ülés előtt elemzők egyöntetűen csökkenést vártak, csak abban voltak megosztottak, hogy a testület milyen mértékű mérséklésről dönt. A jegybank legutóbb 2014. júliusában csökkentette az alapkamatot, 2,10 százalékra.
Tartósan laza marad a monetáris politika
A monetáris tanács a keddi ülés után kiadott közleményében azt írta, hogy megítélése szerint az inflációs kilátások és a reálgazdaság ciklikus pozíciója az irányadó ráta csökkentése és a tartósan laza monetáris kondíciók irányába mutat. Az óvatos kamatcsökkentés addig folytatódhat, amíg az a középtávú inflációs cél elérését támogatja.
Elindult a forint
A döntés bejelentését követően a forint erősödni kezdett. Az euró árfolyama a kamatdöntő ülés előtti percekben 303,34 forint volt, a kamatdöntés után 302,13 forintra csökkent. Az euró árfolyama kedd reggel még 303,59 forint volt. A dollár árfolyama az MNB ülése előtt 276,33 forint volt, utána 275,42 forint. A svájci frank jegyzése 288,78 forintról 287,90 forintra, a japán jené 2,3146 forintról 2,3096 forintra változott. Reggel hétkor a dollár árfolyama 277,33 forint, a franké 287,07 forint, a jené 2,3196 forint volt.
A testület szerint a magyar gazdaságot továbbra is kihasználatlan kapacitások jellemzik, és az inflációs nyomás tartósan mérsékelt maradhat. A reálgazdaság a monetáris politika horizontján dezinflációs hatású marad, és növekedett a valószínűsége az inflációs várakozások módosulásával érvényesülő másodkörös hatások kialakulásának.
Magasabb növekedés, alacsonyabb infláció
A monetáris tanács a kamatdöntéssel párhuzamosan foglalkozott az MNB legfrissebb inflációs jelentésével is. Az MNB a márciusi inflációs jelentésében a decemberi 2,3 százalékról 3,2 százalékra emelte az idei GDP-növekedés várható ütemét, továbbá a jegybank a fogyasztói árak stagnálására számít 2015-ben, míg decemberben még 0,9 százalékos inflációt valószínűsített.
A monetáris tanács közleménye szerint a decemberi inflációs jelentés helyzetértékeléséhez képest összességében erősödtek a lefelé mutató inflációs kockázatok.
Forgatókönyvek
A monetáris tanács a márciusi inflációs jelentés alappályája mellett három alternatív forgatókönyvet azonosított, amelyek a monetáris politika jövőbeli vitelére érdemi hatást gyakorolhatnak.
A tartós eurózóna deflációval számoló forgatókönyv a növekedésre és az inflációra nézve lefelé mutató kockázatot jelent, így az inflációs cél elérését az alappályában feltételezettnél lazább monetáris kondíciók biztosítják. A geopolitikai problémák elhúzódása a külső kereslet visszaesése mellett a kockázati prémium emelkedését okozhatja, melynek nyomán az árfolyamgyengülés megnöveli az inflációs nyomást, így az előrejelzési horizonton az inflációs cél elérését szigorúbb monetáris politika biztosítja.
Kedvező nemzetközi hangulat
A közlemény kitér arra, hogy az elmúlt negyedévben összességében kedvezően alakult a globális pénzügyi piaci hangulat. A hazai kockázati mutatók közül a CDS-felár érdemben csökkent az elmúlt negyedévben, a forint árfolyama pedig erősödött az euróval szemben, ami alapvetően nemzetközi tényezőkhöz köthető. Az ország sérülékenységét csökkenti a tartósan magas külső finanszírozási képesség, és az ennek nyomán csökkenő külső adósságállomány.
Magyarország kockázati megítélésének javulását tükrözi a Standard & Poor’s márciusi felminősítése is a monetáris tanács értékelése szerint. Hozzátették, hogy a nemzetközi pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság azonban továbbra is óvatos monetáris politikát indokol.
Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2015. április 8-án 14 órakor jelenik meg.
A költségsokkok másodkörös hatásainak erősödését feltételező alternatív forgatókönyv megvalósulása esetén az inflációs várakozások céltól való elszakadása következtében a nominális bérdinamika is érdemben alacsonyabb pályára kerülhet. Mindez középtávon alacsonyabb inflációs nyomást eredményezhet, ami az alappályánál lazább monetáris kondíciókat tesz szükségessé az időszak során.
Növekvő reáljövedelmek, javuló foglalkoztatás
A testület álláspontja szerint a hazai gazdaság növekedése élénk ütemben folytatódhat, melynek fő mozgatórugója a belső kereslet maradhat.
Az alacsony infláció következtében növekvő reáljövedelmek, illetve a növekvő foglalkoztatás egyaránt támogathatják a lakossági fogyasztás növekedését. A Kúria által meghozott jogegységi határozat alapján született intézkedések jelentősen hozzájárulnak a lakosság jövedelmi és vagyoni helyzetének javulásához, elősegítve az érintettek adósságleépítési folyamatát. Továbbá a devizahitelek forintosítása mérsékli a lakosság árfolyamra való érzékenységét, mely elősegítheti az óvatossági megtakarítások fokozatos oldódását.
Javuló konjunktúra, többlet
A konjunktúra erősödésének és a növekedési hitelprogram kiterjesztésének köszönhetően a beruházások is fokozatosan élénkülhetnek.
A közlemény szerint a gazdaság folyó fizetési mérlegének többlete és külső finanszírozási képessége a következő negyedévekben is magas szinten stabilizálódhat. A következő negyedévekben az élénkülő fogyasztás és kisebb mértékben a bővülő beruházás mellett növekedhet a külkereskedelmi többlet. Ennek hatását mérsékelheti az európai uniós támogatások költségvetési ciklusának lezárulása, ami 2016-ban nagyobb mértékben csökkentheti a transzferegyenleg többletét.
