Az alapkamat az elmúlt években jelentőségét veszítette, viszont az egyhetes betéti tendereken az alapkamaton fogadta be az ajánlatokat a jegybank, nagy valószínűséggel a továbbiakban is így lesz, tehát a kereskedelmi bankok a korábbinál alacsonyabb kamatot fognak kapni a betétekért. Összességében mérsékelten likviditást szorít ki a jegybank a mai döntésével. A megjelent közlemény szerint a lefelé mutató inflációs kilátásokkal, illetve a gazdasági növekedés ösztönzése miatt döntöttek a kamatvágás mellett.
Továbbra is növekedést prognosztizál az MNB. Az idei évben 0,3-2,0 százalékos GDP-bővülést várnak, jövőre 3,8-5,1 százalékost, míg 2022-ben 3,5-3,7 százalékost. Az adószűrt maginfláció idén 3,3-3,5 százalékos, jövőre 2,6-2,7 százalékos lehet a jegybank szerint.
Egyelőre nem vásárol állampapírokat a jegybank. Május 5-e és 26-a között 4 aukción összesen 99,94 milliárd forint értékben vásárolt államkötvényt az MNB, azóta azonban nem tartottak tendert, és jelenleg nem is terveznek újat. A program nem titkolt célja volt a hozamgörbe ellaposítása, illetve a megfelelő likviditás biztosítása, melyet akkor sikerült is elérni, de azóta ismét emelkedésnek indultak a hosszú hozamszintek. Várakozásunk szerint a jegybank akkor lépne ismét piacra, ha a 10 éves hozamszint átlépné a 2,5 százalékos szintet, illetve visszaesne a kereslet, és emiatt emelkedne a volatilitás a piacon.
Tovább csökkent az infláció. Májusban mindössze 2,2 százalékkal emelkedett a fogyasztói árindex éves bázison, mely kétéves mélypont, ugyanakkor az alapfolyamatokat jobban tükröző maginflációs mutató jóval magasabban, 4 százalékon, a jegybank által kiemelten követett, adóhatásoktól szűrt maginfláció pedig 3,5 százalékon állt. Összességében a koronavírus-járvány hatásai miatt a jegybank inflációs céljai nincsenek veszélyben, az idei évben a toleranciasávon belül alakulhat, ugyanakkor egy gazdasági visszarendeződés esetén hosszabb távon felfelé mutató kockázatok jelentkezhetnek nem csak Magyarországon, de a fejlett piaci gazdaságokban is.
Kivárnak a nagy jegybankok. Az amerikai Federal Reserve és az Európai Központi Bank is kiváró álláspontra helyezkedett, de az európai jegybank részéről nem maradtunk bejelentés nélkül e hónapban. A pandémiás-vészhelyzeti eszközvásárlási program (PEPP) keretösszegét jelentősen, 600 milliárd euróval növelték, így a teljes keretösszeg 1 350 milliárd euró lett, a végdátumot pedig meghosszabbították 2021. június 30-ig. A jegybank a közös európai kötvénykibocsátásra készül, ezzel is jelezte a piaci szereplőknek, hogy a friss adósság jelentős részét megvásárolnák. Az amerikai jegybank egy héttel később tartott kamatdöntő ülést, ahol nem volt új bejelentés, de meglehetősen pesszimista előrejelzéseket tettek közzé. A Fed várakozása szerint az idei évben 6,5 százalékkal eshet vissza az Egyesült Államok gazdasága. A jegybankárok között tartott felmérésből kiderült, hogy a többség 2022-ben sem vár kamatemelést.
A technikai kép alapján tovább gyengülhet a forint. Mind az euró-forint, mind a dollár-forint árfolyamgrafikonja arra utal, hogy a következő időszakban inkább forintgyengülés várható. Az euró-forint jegyzése a mai kereskedésben átlépte a 347,50-es szintet, a következő potenciális megálló 350 közelében húzódik, ezt követően pedig a 355-356-os zóna lehet elérhető. A dollár-forint árfolyamában a 310-es szintre érdemes figyelni, melynek áttörése esetén elsőként a 312-es, majd a 316-os magasságokat érheti el.
