A német lap értesülése szerint Juncker a bizottság tagjait hat vagy hét munkacsoportba osztja, amelyek a legfontosabb programokon, projekteken – például az energiahordozók közös beszerzését is előirányzó úgynevezett energiaunió tervén vagy a digitális belső piac kiépítésén – dolgoznak majd.
A csoportokat alelnöki beosztású bizottsági tagok vezetik, a csoportok tagjai pedig az eddigi gyakorlatnak megfelelően egy-egy szakpolitikai terület irányítói lesznek – saját „portfólióval” rendelkeznek -, és akár több csoport munkájában is részt vesznek Juncker elképzelése szerint. Így például a kereskedelmi biztos közreműködik a külpolitikai ügyekkel foglalkozó munkacsoport, a tervezett 300 milliárd eurós befektetési programon dolgozó csoport, és a gazdasági- és valutaunió elmélyítésén dolgozó munkacsoport tevékenységében is.
A csoportokat irányító úgynevezett „szuperalelnökök” viszont nem kapnak külön területet, hanem az adott projekt megvalósításért felelnek majd, politikai értelemben is, és teljes körű felhatalmazással képviselik a bizottság elnökét.
Gyorsabban lehetne leváltani egy-egy embert
Juncker az új szerkezet révén lehetőséget szerez arra, hogy az aktuális válságok, kihívások kezelésével foglalkozzon, és akár gyors személyi változtatásokkal reagáljon helyzetekre – írta a Süddeutsche Zeitung.
Az Európai Bizottság az EU javaslattevő-végrehajtó testülete, tagjait a tagállamok delegálják. Eddig az elnök mellett dolgozó bizottsági tagoknak mind volt saját feladatköre, területe. Egyenjogúak voltak, és egyénileg kezdeményezhettek új jogszabályokat. Volt ugyan alelnök is, de a tisztséggel nem járt kiemelt hatáskör.
Jean-Claude Juncker azokra a bírálatokra válaszol az új szervezeti felépítéssel, amelyek szerint a bizottság nehézkes, túlságosan bürokratikus, és nem az uniós állampolgárok és vállalkozások igényeinek megfelelően dolgozik. Juncker abból indul ki, hogy ezek a kifogások hozzájárultak az uniós intézmények megítélésének romlásához. Ezt a lefelé tartó spirált pedig úgy lehet feltartóztatni, ha a bizottság eltávolodik a bürokratikus hatóságokat jellemző működésmódtól, és közelít az eredeti elképzeléshez, ahhoz, hogy az EU kormánya legyen – írta a müncheni lap.
Az elképzelés szerint az új szerkezet úgy működik majd, hogy Juncker egyeztet a hat vagy hét alelnökkel, akik aztán megszervezik a munkát a csoportjukban – a „projektteamben” -, amelyeknek a tagjai az irányításuk alatt álló főigazgatóságra támaszkodnak a feladatok elvégzésében.
A Süddeutsche Zeitung szerint Jean-Claude Juncker kedd óta 30-30 perces megbeszéléseket folytat a tagállamok által a testületbe jelölt tagokkal. Az egyeztetéseknek ez a köre csütörtökig tart, és amennyiben sikerül minden kérdésben megállapodásra jutni, Juncker a jövő hét közepén bemutatja a testületet. Ezután kezdődnek a biztosjelölti meghallgatások az Európai Parlament szakbizottságaiban. A tervezett menetrend szerint az EP október végén hagyja jóvá a biztosok és az elnök kinevezését, és november 1-jén elkezdi a munkát a Juncker-bizottság.
